Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - A felszíni víz származása

várgást mértek. Ez egyben csaknem 110 mm többlet csapadékvíz tározódását jelentette a mélyen szántott területek javára. A gépi mélyszántás lényegében megszüntette a vízzáró eketalp-réteget, s így minden kétségen kívül megállapítható volt, hogy a nagyüzemi gépi gazdálkodás a felszíni vizek keletkezésére igen kedvezően hatott. (A mélymüvelés kérdéseivel a továbbiakban az 1.452. fejezetben foglalkozunk.)

Az előző általános vizsgálati eredményeken túlmenően Forgó L. megállapítja [30] azt is, hogy a mezőgazdasági és a vízgazdálkodási tényezők egymásra hatásából következik, hogy a mezőgazdálkodás fejlettsége is nagyban hat a felszíni vizek alakulására. Ha belterjesebb a gazdálkodás, a talaj felső rétege nagyobb mélységben, pl. kb. az 50-60 cm-es mélységig nagyobb vizfelvevő képességűvé válik, elsősorban a mélymüvelés következtében. A külterjes gazdálkodás ugyanakkor ellenkező hatású. Meg kell állapítanunk azonban azt is, hogy a talajmüvelés kedvező eredményeit nagyobb vízgyűjtőterületen, legalábbis egyelőre, csak a csapadékvíz jobb hasznosításának szempontjából vehetjük figyelembe, de a felszíni vizlevezetés vizsgálatánál, amikor szélsőséges nedves helyzeteket kell feltételeznünk, biztonsági okokból és a folyamatok természetéből következően, a korszerű növénytermesztés és a megfelelő talajmüvelés vízgazdálkodási hatását nem vehetjük figyelembe. Természetesen a mezőgazdaság színvonalának növekedésével, a belterjesség fokozódásával, amikor a vízrendezési feladatokat is magasabb szinten kell Ynegoldánunk, az említett fejlődésből járó vízgazdálkodási javulás már figyelembe vehető.

A befogadó magas vízállásának hatása részben a gravitációs bevezetés akadályozásában jelentkezik. így például az 1940-42. évi több éves nedves időszak kedvezőtlen körülményeit súlyosbította a Szeged környéki öblözetnél az, hogy az algyői zsilipet a tartósan magas tiszai vízállások miatt a megszokottnál sokkal hosszab ideig zárva kellett tartani. Ugyanez volt a helyzet a Lúdvári zsilipnél is. A befogadó magas vízállásának hatása azonban nemcsak közvetlen, hanem közvetett is lehet. Nedves időszakokban igen kellemetlenül jelentkezik a befogadó menti sávban a befogadó magas vízállásának hatására a talajvizszin megemelkedése. Ez a hatás különösen fokozott a Duna menti homokos-kavics és kavics altalaju öblözetekben.

A felszíni viz keletkezését igen erősen befolyásolja az is, hogy egyáltalán kihasználhatók-e a főmüvek? A főmüvek és az azokat kiszolgáló másodrendű müvek teljesítőképessége túlterhelés nélkül, egyenletesen és folyamatosan igénybe vehető-e? Hiába vannak nagy teljesítményű átemelő-telepeink és elegendő méretű főcsatornáink, ha nincsenek olyan másod- és harmadrendű elemek, amelyek a vizet a táblákról és a tömbökről a mellék- csatornákba, illetve a főcsatornákba bevezessék, azaz ha nincs összhang egyrészt gyüjtőárkok és gyűjtőcsatornák, másrészt a mellékcsatornák és a főcsatornák teljesítő képessége között. Természetesen kár keletkezik akkor is, ha tervszerUtlenül, egyszerre, túl gyorsan akarunk minden vizet levezetni. Mig az első esetben a csatornák kihasználatlanok maradnak, az- 10 -