Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - A felszíni víz származása
az utóbbi tevékenységnél a túlterhelés teremt káros és sokszor súlyos helyzetet. Az első eset általában a gyakoribb. Sajnos az elmúlt évek alatt igen gyakran figyelhettünk meg üres vagy félig telt csatornák mellett jóval magasabb táblákon nagy területű elöntéseket. Az ok többnyire az, hogy a gazdaságok a vizkár elháritását az állami szervektől várták. Példa erre [6] a Szőreg-Deszk-KLibekházi öblözet alsó része, az un. Keszegér környéke, és számos más felső-torontáli terület. Említésre méltó még a Szegedi Fehértó vízgyűjtője, ahol 1965-ben a védekezés befejezése felé a tógazdaság még 1 millió m^ vizet kért és 2-3 millió m^-t szivesen fogadott volna, de nem kapta meg, mert a késő nyári kiterült viz levezetéséről senki sem gondoskodott. A felszini vizek keletkezésénél szerepet játszhat az is, hogy hiányzik az összhang magukon a főmüveken belül is. Lehetséges, hogy nincsenek a torkolati müvek megfelelő arányban kiépitve, vagy az is lehetséges, hogy a jól kiépített szivattyútelepekhez vezető csatornahálózat nem készült még el. Az előbbire példa [6] a Mirhó-gyolcsi, a Királyéri és még néhány szivattyútelep, az utóbbira a Percsorai, a Vesszősi, a Hattyas-ballagitói szivattyútelep. A felszini vizek keletkezésénél további ok lehet a műszaki müvek elhanyagoltsága. Erre a kérdéscsoportra a fenntartási feladatok megoldásánál térünk vissza. Felszini vizeket válthat ki az is, hogy az öntözött területek fejlődésével nem halad előre megfelelő összhangban a vízrendezési kérdések megöl - dása. Érdekes példa erre a folyamatra, a tiszalöki öntözőrendszer kiépítése, amelynél az öntözési tervek készítésével kapcsolatosan nem oldották meg párhuzamosan a felszini vizek elvezetésének kérdését [69]. Mihályfalvy I. szerint [67] Szolnok megyében a Villogó és a Kákát vízlevezető rendszerek, melyek nagyobb részt a mély fekvésű és öntözött területek felesleges vizeinek elvezetésére lennének hivatva, még közepes csapadéku években sem képesek az általuk uralt mintegy 348,5, illetőleg 311,4 km2 nagyságú területről a felszini vizeknek 15-20 napos elvezetésére. Az említett két rendszer esetében is különbséget kell tennünk a csatorna elején és végén gazdálkodó üzemek vízkárait illetően. Az említett terület északi végén gazdálkodó üzemek jóval kisebb kárt szenvednek a víztől, mint a déli részen elterülő üzemek. Ezeknek az utóbbiaknak sok esetben nemcsak a saját területükön keletkező felszini viz elvezetéséről kell gondoskodnak, hanem a csatornából kiömlő vízzel is számolniuk kell. Vizsgáljuk meg a továbbiakban a felszini viz keletkezésének néhány részletkérdését, éspedig elsősorban külön-külön a kötött és a laza altalaju vízgyűjtőterületek problémáit.- 11 -
