Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Vízgazdálkodási szempontok
dasági tevékenységi képét és nem biztosíthatja az azonos alappt más gazdasági tevékenységekkel történő összehasonlításhoz. [49-51, 87, 93-94, 96, 100, 105, 107 D. Ugyancsak itt említhetjük meg, hogy a síkvidéki vizrendezős és viz- hasznositó tevékenységek nem állíthatók egymással szembe, nem vizsgálható, hogy melyik az időszerűbb, mert ezek nem függetlenek egymástól, hanem egymás kiegészítői. A vízkárokat előidéző és főleg az ezeket alakitő tényezők sokoldalúsága (1. az 1.1. fejezetet)-világosan mutatja, hogy az ilyen természetű vízrendezési feladatok igen összetettek. Ebből következik egyben az is, hogy bármennyire kívánatos volna is a tervezési eljárásokat egyszerűsíteni, ez csak bizonyos fokig sikerülhet. A tervezési eljárás kialakításánál ugyanis elsőrendű cél az, hogy az eljárás a fizikai jelenségekből adódó feltételeknek eleget tegyen és ugyanakkor a hatékonysági vizsgálatokat is lehetővé tegye. A vízkárokat alakitő és okozó számtalan tényező figyelembevétele ta- gadhatatlnul szükségtelen minden esetben, hiszen általában csak egyes tényezők az irányadók. Sajnos azonban a különböző vízgyűjtőterületeken más és más tényezők a jelentősek. Egyszerű típus-eljárások kidolgozása tehát nagy akadályokba ütközik, vagy sok esetben lehetetlen. Helyesen írja Szesztay Károly "... a lefolyási vizsgálatok terén nem remélhető rövid utón általános érvényű megoldás." Ha azonban a típus-eljárások megalkotása nem is várható, bevezethetők egyszerű eljárások az alapvető fizikai jelenségek felismerésére és leírására. Ez az ut már könnyen járható. Csak az szükséges, hogy a tervező felismerje, hogy az adott tervezési esetben melyik eljárást alkalmazza, vagy a különböző eljárásokat milyen fokon kapcsolja. Megemlíthetjük itt azt is, hogy ha bármilyen oknál fogva nem követhető a fizikai jelenségek beható tanulmányozásán alapuló nagy munkaigényü eljárás, akkor szükségből alkalmazhatjuk a közvetlen, helyszíni tapasztalatokon alapuló egyszerű eljárást is (3.12). A vízgyűjtőterületet jól ismerő gyakorlati szakember igen hasznos, éppen az említett tényezők hatását összefogóan tükröző tapasztalati adatokat nyújthat. Ilyen tapasztalati adatokat gyűjtöttünk össze és adtunk közre Ziegler K. -lyal [93]. Nem követhető azonban az az ut, amelynél a fizikai jelenségek figyelembevételének látszatát keltjük ugyan, azonban ugyanakkor az eljárás egyszerűsítésére a jelenségek természetének meg nem felelő rész-eljárásokat vagy egyszerűsítéseket alkalmazunk. Ennél az útnál lényegesen jobb megoldásra vezet az említett tisztán tapasztalati ut. Végül megemlítjük itt, hogy a vízrendezési munkák előkészítésénél gondos, összehangolt hidraulikai, vizháztartási és hatékonysági vizsgálatokat kell végezni. A csapadékból közvetlenül származó felszíni viz hidraulikai vizsgáin tának alapja a vízgyűjtőterület felszínén és a felszín alatt a talajban megfi - gyelhető nem permanens vizmozgások tanulmányozása.- 1U9 -
