Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Vízgazdálkodási szempontok

A felszíni fölösleges viz a felszínen és talajban nem permanens módon gyülekezik össze, folyik és tározódik. A mozgás és a tározódás folya- matai a nem permanens mozgásoknak megfelelően szorosan összefonódnak. Ez az összefonódás a felszinen már a csatornákban is jelentkezik, de a magyar Alföld vízgazdálkodásának a szempontjából különösen a felszíni ideiglenes és állandó tározók vízháztartása és a csatornák vizmozgása közötti kapcsolat a figyelemre méltó, A felszín alatt ugyancsak szorosan összefonódnak a mozgás és a tározódás folyamatai. Ez az összefonódás különösen a talajban levő víznek a lefolyási tényező értékét szabályozó függőleges irányú mozgásával kapcsolatban figyelhető meg. Ahogy ezt már az előzőekben részleteiben is láttuk, a talajban függőlegesen lefelé mozgó viz a talaj tározó tereinek megtöltése, a tározótereknek bizonyos mértékű átalakulása (a talaj duzzadása) következtében mind lassabban mozog.

A felszíni viz mennyiségének a meghatározásánál a mozgás és a tározódás alapvető folyamatainak felismerése után azokat az egyszerűsített számítási eljárásokat alkalmazzuk, amelyek éppen ezeket az alapvető folyamatokat veszik figyelembe. A mozgás folyamatát legegyszerűbben az össze- gyülekezési jelenségeknek [70, 72] a tanulmányozása utján, tehát hidraulikai utón írjuk le. A felszíni és a felszín alatti tározőrendszert viszont a tározók vizsgálatánál szokásos vizháztartási számítással, tehát már vizház- tartási utón ismerjük meg.

Különös gonddal kell eljárnunk az összegyülekezési idő [94, 96, 139] meghatározásánál. Az összegyülekezési idő korszerű tervezésnél csak helyszíni vízállás-észlelések alapján állapítható meg. Az összegyülekezési idő általában nem növelhető, a számítás egyszerűsítésének a kedvééft, sem a növények un. tűrési idejével,sem a felszíni elöntéseknek időtartamával. Illetőleg mint a későbbiekben látni fogjuk, megnövelhetjük mégis az össze- gyülekezési időt, ha ezt a mozgási, lefolyási és tározódási jelenségek egyidejű figyelembevételével tesszük meg (1. a 3.134. fejezetet). Figyelembe kell vennünk továbbá az összegyülekezési időnek a különböző vízgazdálkodási és mezőgazdasági beavatkozások hatására várható megváltozását, ha ez a változás az egész vízgyűjtőterület vonatkozásában jelentkezik. Például a tartósan morzsás talajszerkezet kialakítása, a lejtős sáncok létesítése stb. ilyen hatást válthatnak ki.

Igen kis területeknél, ahol perceken vagy egy-két órán belül össze- gyülekezik a viz és ahol a mezőgazdasági üzemi egység vezetője az össze- gyülekezés szabályozását kezében tarthatja (pl. öntözőtelepeken stb.), ott számolhatunk közvetlenül is, külön hidraulikai igazolás nélkül, az összegyülekezési időnek a növények tűrési idejével növelt értékével. Ezeknél a kisebb területeknél is ajánatos azonban meghatározni az egyszerű, a viz visszatartása nélküli összegyülekezés esetére, a meg nem növelt összegyülekezési időt, hogy az eróziós károkkal kapcsolatosan szükséges számításokat el lehessen végezni, s ezzel a védekezésre és a megelőzésre fel lehessen készülni.- 110 -