Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. Felszíni vízelvezetés

t a mentesítés időtartama,

q s a levezető rendszer fajlagos kiépítési foka V a levezetett belvíz mennyisége.

Ez az alapegyenlet a dekád-felmérések (1.21) alapján a magyar síkvidéki területekre elemezhető. A 16. ábrán az elemzés egyik eredményét mutatjuk be. Ez az ábra a kiépítési fok (q , s), a levezetett belvizmennyiség (v), valamint a károsított területet (F) és a mentesülési időtartamát jellemző elöntési mutatószám (e = e (F, t) közötti kapcsolatot vázolja:

v(q) = 57 + 1,1 q . s, (50)

t

ahol

v a fajlagos levezetett belvizmennyiség mm-ben, q a fajlagos vízhozam 1/s.km^-ben és

s a fajlagos csatomasürüség km/km^-ben értendő. Az ábrán feltüntetett e a következőképpen határozható meg:

n

e = I epn n, * (51)

ahol

e az n-edik dekádban elöntött terület %-os értéke az összes terület ----- függvényében,

n a dekádok időrendi sorszáma.

V

mm

16. ábra- 38 -