Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. Felszíni vízelvezetés
A bemutatott kapcsolat eléggé szoros. Csak az Alső-tiszavidéki VIZIQ adata tér el lényegesen ettől. Az eltérést részben indokolja, hogy az (50) egyenlet felállításánál a (49) egyenlet egyes tagjait (pl. h) figyelmen kivlll hagyták. 1.224 A fajlagos vizhozam meghatározása a gazdasági hatások figyelembevételével A gazdasági hatások felmérésénél ("Mezőgazdasági vizgazdálkodás I" 3.133.5 fejezet) jelentős kérdés egy hosszú megelőző időszak elöntési adatainak feltárása. Ez adja az alapot a különböző kiépitésil fokokhoz (q^, .......... t artozó kárértékek feltárásához, ezek matematikai, statisztikai elemzéséhez, s ezzel a jövőbeni ldépités gazdasági optimumának megkereséséhez. Magyarország 15 éves távlati vízgazdálkodási fejlesztési tervének előmunkálatai során sikerült hidrológiai becslések utján 100 év (1868-1967) elöntési adatait feltárni. Ennek a feltárásnak az eredményeit időrendben a 17. ábrán tüntetjük millió ha t.2_ 1.1 1.0_ 0,9_ ^ °-í I 07 3 o.ö ^ 0.5-9 — ^ Ók_ 03 Q2 m 01870 80 90 1900 10 20 30 40 50 60 1970 17. ábra fel. Az ábra felső vonala azokat az elöntött területeket mutatja, amelyek akkor keletkeztek volna, ha a levezető rendszer egyáltalán nem épült volna ki. Ez a vonal tehát egy hidrológiailag homogén adatsort vázol. Az ábra az alsó vonalában tájékoztatásul az egyes esztendők tényleges kiépítési helyzetének megfelelő tényleges elöntési adottságokat is ábrázolja. Távlati tervek gazdaságossági ~-~1 elöntött terűi--------művek nélküli e setben el: ít n elöntött tény/ege ^ 'rí II ■ — ■ 1 4 1 hl H I • hu Eilt- 39 -
