Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. Felszíni vízelvezetés
lönböző elképzelhető üzemi helyzetekben, a teljes csatornahálózatra kiterjedően, a vízfelszín alakulását. Ennél a vizsgálatnál megelégedhetünk a permanens fokozatosan változó vizmozgás törvényszerűségeinek az adott mértékadó vízelvezetési feltételekhez való alkalmazásával. A vizsgálat hidraulikai megoldásai az előző tanulmányokból ismertek (1. a Hidraulika tárgy jegyzetét és a Mezőgazdasági vízgazdálkodás tárgy Tervezési segédletét és útmutatóját). Ez a Jegyzet az Öntözés fejezetében mutat be egy-két egyszerűsített, gyakorlatilag jól használható eljárást. Itt még csak annyit kell kiemelni, hogy az említett vizsgálat, a módszertani ut teljes ismerete ellenére is, igen elhanyagolt a tervezési gyakorlatban. 1.136 Az összegyülekezés vizsgálata a teljes vízgyűjtőterület egységében i Az i. 131 - 1.134 fejezetekben megismertük a síkvidéki vízgyűjtőterületeken lejátszódó vizmozgások egyes tipusait. A feladat most már a teljes vízgyűjtőterületre kiterjedő egységes mozgásfolyamat megismerése. Ennek útja kettős lehet, törekszünk: a) a valóságos hidrológiai rendszert jól bemutató fizikai modellt felállítani, s azt matematikailag jellemezni, b) a hidrológiai rendszernek azt az átalakító sajátságát matematikailag megformálni, amely valamilyen függvénnyel leirt betáplálást valamilyen függvénnyel leirt leadásra (pl. esetünkben a csapadékot lefolyássá) alakit át. Az a) alatti ut rendszer-szintézisnek is nevezhető. Előző tárgyalásunkban ehhez számos alapelemet biztositottunk. Mint említettük, a domb- és hegyvidéki területek erózió elleni védelmének tárgyalásánál, a lejtőben levő mező- gazdasági táblákon lejátszódó fizikai folyamatokat még tovább elemezzük. A b) alatti ut rendszer-analizisnek is nevezhető. Ennél kevés figyelmet fordítunk a rendszeren belül lejátszódó fizikai folyamatokra. A fő cél a hidrológiai rendszer átalakító hatásának teljes egységében való matematikai jellemzése. Mind a két ut tekintetében számos vizsgálat van folyamatban. Teljes megoldásról azonban még nem beszélhetünk. (L. részleteiben a Hidrológia III. tárgyat.) 1.2 Tervezési kérdések A továbbiakban vizsgáljuk a vízkárok megállapításának, a fajlagos vízhozam megállapításának néhány uj szempontját, továbbá összehasonlítjuk az ismert tervezési eljárásokat.-31-
