Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. Felszíni vízelvezetés
I ahol z .a csatorna vizszinének abszolút magassága m-ben (z = z/x, t/)f B a csatorna nedvesített szelvényének vizszin-szélessége (B = B/x, t/), g a nehézségi gyorsulás m/s^-ben, K a fajlagos vizszállitőképességl tényező m^/s-ben, például Manning szerint: K = k F R 2/3 ahol k az érdességi tényező, R a hidraulikus sugár m-ben. A (36) és (37) differenciálegyenlet fejezi ki a vizsgált vizmozgás hidraulikai törvényszerűségeit. A csatornahálózat hidraullkailag szabatosan akkor méretezhető, ha ismerjük annak minden szelvényében a Q vizhozam és a z vizszin vonalmenti és időbeli változását, vagyis a Q = Q (x, t) és (38) z = z (x, t) (39) függvényeket. Természetes, hogy a függvények csak a (36) és a (37) alapegyenletek általános megoldása utján állíthatók elő. Ezek a differenciálegyenletek hiperbolikus típusúak, amelyek közelítőleg a karakterisztikák módszerével (négyszögesitett hullámsikkal) oldhatók meg (1. Németh Endre: Hidromechani- ka). A megoldás igen nagy munkaigényü számítást jelent, ez csak elektronikus számítógéppel valósítható meg. Kozák M. feladatát GIER tipusu digitális számítógéppel oldotta meg, ALGOL formanyelvü matematikai programmal. A számítás kezdeti és határfeltételeit a vonalmenti összpontosított és megoszló terhelések adják. A számítás végső soron a csatorna-hálózat hidraulikai méretezését biztosítja. A számítás eredményeként időbeni változásaiban szemlélhető a teljes csatornahálózatban a vonalmenti terhelés hatására lejátszódó összegyülekezési folyamat. 1.135 Csatornákban kialakuló permanens vizmozgás A síkvidéki csatornahálózatok helyszínrajzi elrendezése, s ennek megfelelően az üzeme igen bonyolult. Főleg a magasabb részek vizeit elvezető övcsatornák , a szomszédos öblözeteket összekötő csatornák, valamint az öntözési célt is szolgáló kettős működésű csatornák változatos üzemi teltételei igen eltérő vízfelszín-helyzetekre vezetnek. Ehhez járul még a szivattyútelepek üzemi feltételeinek folyamatos változása is. Mindezeknek megfelelően nem elégedhetünk meg a vízelvezető csatornáknak szokásos méretezési eljárásával, amelynél a mértékadó vizelvezetési előírásokhoz állapítjuk meg a keresztmetszeti méreteket és a hossz-szelvény eséskörülményeit. Meg kell vizsgálni még a kü- 30 -
