Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. Felszíni vízelvezetés
nem szabatos eljárás, mert a csapadékvízből, a felszínen mozgása közben, a keletkezési helyétől távol is szivárog viz a talajba. Szabatos vizsgálatnál az összefüggő felszíni és felszin alatti mozgásrendszert együttesen kell szemlélni. Az összegyülekezési folyamattal kapcsolatban még megemlíthető, hogy a felszíni viz megjelenéséről lényegében csak a második fázistól beszélhetünk. A vázolt összegyülekezési és ezen belül tároződási folyamat ismerete a részletes hidraulikai elemzés lehetőségét biztosítja. Ez az elemzés még folyamatban van. • 1,134 Csatornákban kialakuló nem permanens vizmozgás A talaj felszínén lejátszódó vizmozgás megismerése után lényegében ismertté vált bármilyen adott csapadékhelyzet esetére a csatornahálózat bármely kiválasztott szakaszára az időben változóan az un. oldalterhelés (q, m^/s . m, U. ábra); q = q (x, t), (35) ahol x (m) a helyet és t (s) az időt jelenti. A (35) egyenlet természetesen magának a csatornának a szivárgási és párolgási veszteségeit is kifejezheti. A következő kérdés lehet, hogy az oldalterhelések ismeretében meghatározható-e az összegyülekezési folyamat a teljes csatornahálózatban? Vizsgáljuk meg ezt a kérdést Kozák M. nyomán. A nem permanens vizmozgás folytonossági egyenlete a vizsgált esetre: (36) 3Q d x 3 F 3 t 0 , ahol 3 Q a vizsgált szelvény vízhozama m /s-ban (Q = Q/x,t/), F a csatorna nedvesített szelvényterület m^-ben (F = F/x, t/). A prizmatikus medrekben kialakuló szabadfelszinü, nem permanens vizmozgás általános energiaegyenlete pedig, v = Q/F helyettesítésével: 3 z Fx QB gF 2 2 ?-rr - + Q 3Q 1 3Q Q2 gF2 3 x gF K2 29 = 0, (37)
