Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
1. Felszíni vízelvezetés
1.133 A viz felszíni tározódása Síkvidéki vízgyűjtőterületek felszíni vizeinek elvezetésénél, amint erre előző tanulmányainkban rámutattunk (1. Mezőgazdasági vizgazdálkodás I.: 3.133), jelentős szerepet játszik a viz felszíni tározódása. Ezt a folyamatot újabban érdekesen elemzi Kienitz G., akinek gondolatmenetét mutatjuk be a továbbiakban. Az elfolyó felszíni vizek vizgyüjtőterUleti összegyiilekezési folyamata négy fázisra bontható. Az 1. fázisban a csapadék közvetlenül a lehullás helyének elemi (négyzetméter nagyságrendű) környezetében levő egy-két centiméter nagyságrendű mélységű mélyedések felé áramlik és tócsákat alakit. Ez a jelenség az esőzések alatt, vagy a tavaszi olvadásnak abban az időpontjában észlelhető, amikor az utolsó hófolt is éppen elolvadt. Ekkor az egész határban csillog a viz. Az 1. fázisnak időtartama gyakorlatilag azonos a csapadék időtartamának azon részével, amelyben már felszíni viz keletkezik. Ebben a fázisban lényegében az egész területet érintő tározódásról van szó. A 2. fázisban az elemi vízgyűjtők elemi mélyedéseiben összegyűlt viz megindul a terület átlagos esésének irányában. Ez azt jelenti, hogy a magasabban fekvő tócsa vize bizonyos küszöbön túllépve átfolyik az alacsonyabban fekvőbe, ezé egy következőbe, és igy tovább. Most már több száz, esetleg több ezer négyzetméter nagyságrendű vízgyűjtőben lejátszódó összegyülekezésről van sző. Egy mezőgazdasági táblán belül több ilyen vizgyüjtő-egység is elképzelhető. Ezeknek az egységeknek a vize mélyedésekben, az un. foltokban gyülekezik össze. Ez a fázis az eső és az olvadás megszűnte után még egy-két napig tart. A 3. fázisban a belvizfoltokból is tovább folyik a viz, részben az átlagos terepesés irányában a hozzájuk legközelebb eső foltok felé, részben az oldalirányban nem messze levő foltok irányába (10. ábra). Ilyen módon az un. folt-Ián- cok kialakulásával számolhatunk.. Ezek csatornában vagy egy mélyebb lefolyásnélkülí foltban végződnek. Ennek a fázisnak az időtartama 5-10 nap. A 4. fázisban a viz már a csatornahálózatba jutott és ott gyülekezik össze. Ez a fázis hetekig is eltarthat. Teljesen általánosan vizsgálva az össze- gyülekezés folyamatát, a csapadékvíz a felszínen és a felszín alatt is mozoghat, aminek megfelelően ugyancsak a felszínen és a felszín alatt is tároződhat. A felszíni vizmozgás hidraulikai vizmozgás szerepét kikapcsoljuk, illetőleg (1. az 1.124 fejezetet) csak a felszíni eredő terheléssel számolunk. Ez természetesen vizsgálatánál a felszín alatti- 28 10. ábra
