Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

4. A vizsgálat elvi kérdései

A felületi vizek nagy térségeken belüli halmozódásával, ill. halmozásával is foglalkozhatunk:

Beszélhetünk:

természetes tározódásról és

mesterséges tározásról.

Csapadékos folyamatoknál a csatorna-rendszerben levonuló és az ezzel szoros egyensúlyt tartó felületen tározódó viz főleg a következő helyeken mutatkozik:

a) mély, lapos, kötött talajú területek esetleg

b) holtágak,

c) zárt gátrendszerrel körülvett mély, kötött (mint a)) talajú területek.

Az előzőekben felsorolt tározódást elősegíthetjük ugyanezeken a területeken mesterséges utón is. Ennél az utóbbi tározási formánál gyakran erőltetik a belvizek tározását, főleg hasznositási céllal, amikor is fokozottan jelentkeznek a 4.71 alatt felsorolt nehézségek, különösen kiemelkedik az az akadály, hogy száraz (aszályos) időkben a vizveszteség pótlása szinte lehetetlen belvizekből, miután nincs ekkor felszini lefolyás. Igen erősen jelentkezik a belvíz rossz kémiai minősége is, mint hátrány. Mindezekből azt a következtetést kell levonnunk, hogy belvizek tározása esetében a tervezőnek igen gondosan kell eljárnia.

4.72 A felületi víz tározódása nagytérségeken (V^) [25J

4.73 Tározódás á talajban (Vf + Vt + Vj^ + Vw)

A legjelentősebb és a mezőgazdasági folyamatokhoz a legjobban illeszkedő tározási folyamatoknak (a talaj mély tereinek, a zárt-, a nyitott- és a függő kapilláris tereinek feltöltése, a talajviztér jobb kihasználása a talajvizszin (Hw) megemelése utján, a felső 5-10 cm-es talajtér ideiglenes feltöltése vízzel (Vf) stb.). A viz itt nincs kitéve általában a 4.71 és 4.72 fejezetekben említett kellemetlen hatásoknak, azonkívül a vizet ott tartjuk vissza a gyökérzónában, ahol a növények azt amúgy is a legj óbban igénylik.

Még talán csak annyit, hogy kiemeljük ennek a tározási fajtának a jelentőségét. Magyarországon évente átlagban kb. 60 milliárd (620 mm x 93 000 km^) viz hull le. Nedves években azonban ennél jelentősen több, ha pl. évi 800 mines csapadékkal számolunk (ami nem túlzott), akkor már kereken 80 milliárd m^ vízzel számolhatunk. A kereken 20 milliárdos különbséget a leghatásosabban és leggazdaságosabban a talajban tarthatjuk vissza!- 71 -