Salamin Pál: A síkvidéki üzemi vízrendezés alapelvei és tervezése a nagytérségi vízrendezés keretében (BME Továbbképző Intézete, Budapest, 1978)

4. A vizsgálat elvi kérdései

4.8 A talajvízszín alakulása [2 9]

A talajvizszin alakulása függvénye az egész nagy térség hidrológiai körülményeinek. Ennek megfelelően a talajvizszin helyi szabályozásával csak részleges hatás érhető el. Amugyis az egyik legnehezebb kérdés a talajviz- szinnek megfelelő szinten tartása. A beavatkozások kettősek:

1. inegelőzőek (nem engedünk túl sok vizet a talajba szivárogni, a felszíni fölös vizeket gyorsan elvezetjük stb.);

2. közvetlenek (a talajvíz szintje alatt levezetési bázist biztosítunk: vízszintes vagy függőleges drénekkel, mély csatornával stb.).

Sikvidéken a kérdés nagyon kényes, főleg a sikvidék mély részein. Domb-hegyvidéken csak a völgyfenéken merülnek fel ezek a kérdések.4.9 Vízelvezetés öntözött területeken[2 9]

\

Öntözött területek (öntözőfürdők és öntözőtelepek) vízelvezetési megoldásait az O.V.A.M.I. (Műszaki irányelvek) 124 T foglalja össze.

Itt csak a telepekre vonatkozó egyszerű előírást (az Öntözési Bizottság előírását) írjuk le, részletezve, hogy milyen hatások figyelembevételével lehet javitani_ ezt az előírásszerű értéket:

= 0, 04 oc i 1/sec. ha (82)

Az összefüggésben a 0, 04-es szorzó tényező abból származik, hogy a Bizottság a levezetés szempontjából a T = 1 óra időtartam alatt lehullott csapadékot és kb. 24 órán belül teljesítendő levezetést vette az előírás alapjául:

(1 : 24 w 0, 04) (83)

Az összefüggésben az igy előirt értékből természetesen el lehet térni, ha az eltérést talajvizháztartási vizsgálattal igazoljuk. Ennél a vizsgálatnál a következőkre kell figyelemmel lennünk:

a) a talajok fizikai sajátosságai, vizvezető és vizvisszatartó (V^,) képességük, éspedig elsősorban a beszivárgási időbeni változása: k(t),

s ezzel kapcsolatban a talajhibák, a gleyesedés, a szikes réteg hatása, a talajok kezdeti nedvességtartalma stb.;

b) a talajok kémiai, esetleg biológiai sajátosságai;- 72 -