Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
IV. Hajózsilipek
/ /Számított hullám a csatornába rem 62. ábra Hullám átvonulása agy szelvényen tetve. Az I. vonal azt a hullámot ábrázolja, amelyet a csatorna- szelvények alapján számíthatunk, a II. vonal pedig azt a hullámod, amely a zsiliphez csatlakozd szélesebb várakozóhely keresztszelvényéből számítható. Ez utóbbi alakja Igen jól fedi a kísérletek eredményeit, a várakozóhely folytatását képező csatornaszakaszban azonban nem áll elő a számított I. hullámalak, mert a várakozóhely felületén tárolódé viz a hullám magasságát csökkenti és a hullámot elnyújtja. A csatornában keletkező hullám alacsonyabb lesz, mint az I. jelű hullámalak, de magasabb, mint a II. jelű. Amikor a várakozóhely hulláma eléri a csatorna torkolatát, abban a pillanatnyi z magasságának megfelelő vizszintemelkedést okoz. A csatornába beömlő viz azonban osak annyi ]^asz, amennyit a csatorna szelvény méretei alapján szerkesztett q és z összefüggést feltüntető grafikon mutat. A várakozóhely széles hullámjának többi része visszaverődik és feltölti a várakozóhelyet. Számításkor £f tározódás miatt nem pillanatnyi állapotokból indulunk ki, mint eddig, hanem tetszőleges kisebb időszakosságokat veszünk vizsgálat alá. Egy időszakasz elején a kamrából kiömlő víz qQ az időszak végén q.^ , ugyanannak az időszaknak elején a várakozóhely alatti csatornába q'Q, a végén q^ vízmennyiség kerül.
