Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

IV. Hajózsilipek

- 94

Q =

z .

1

A hullám sebessége

ahol g = 9.81. Ez a képlet csak akkor érvényes, ha a hullámhosszúság nagyobb a kétszeres csatornamélységnél, és a sebességváltozás az az egész csatorna-keresztmetszetre kiterjed. Ezek a feltételek - azonban a csatornáknál mindig teljesítve vannak. Ha a csatorna iizemvlzet is vezet, a hullám haladási sebessége

ahol x az üzemviz sebessége. Az üzemviz sebessége növeli a hullám sebességét, ha azok egyirányúak és csökkenti, ha ellentétes irányúak.

A zsilipből másodpercankint kiömlő vízmennyiség Vj^ sebességgel folyik a hullámmal, Tz keresztmetszetben

Ha ismerjük a £ vízmennyiséget a vizeresztés minden időpontjában, a z magasság kiszámítható:

Ez utóbbi képlet segítségével a hullámnak a csatorna valamelyik keresztmetszeten való átvonulását ábrázolhatjuk. Tekintettel azonban arra, hogy a képletben Sk és értéke szintén függ z értékétől, célszerű z kerek értékeinek sorozatához előre kiszámítani a hozzátartozó £ vizmannyiségeket és ezeket grafikonban ábrázolni. Ebből a tényleges g. mennyiségeknek megfelelő z nagysága leolvasható. Trapéz és csószeszelvónyek esetében, ha a hulláim által emelt vlzszint nem halad át padkán, a z és q közötti összefüggés közel lineáris. A grafikon segítségével tisztázhatjuk a zsilip alatt levő várakozóhely hullám-módosító hatását is.

A 62. ábrán a vízszintes tengely az időt tünteti fal, a függőleges tengely a vizszint emelkedéseket /z/. A vízszintes tengely alatt a jj beömlő vizmennyisé* időbeli változása van feltün+ V