Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
IV. Hajózsilipek
- 76 Az oldalak felől való töltés kis emelési magasságok esetében megbízható, nagy magasságoknál azonban egyes részleteinek és az egésznek összhangját kisminta-kisérletekkel kell ellenőrizni. Épitése tömcJt beton kamrafalaknál nehéz- oé&»jjáJLkül végrehajtható, de vékony vasbeton szerkezeteknél a körülfutó csatorna építése a kamrafalakat megdrágítja. Eézsüs kamrák vagy vasszádfalból épitett kamrafalak esetében nem alkalmazható. Ha az egyik oldali körülfutó csatorna viz- vezetésében ideiglenes zavar áll elő, a vízáramlás a hajót keresztirányba lökheti. A kamra fenekén elosztott töltőnyi- lásokhoz a vizvezetése szintén történhetik kétoldali körülfutő csatornákban, amelyekből a fenék aló nyúló töltőcsator- nók nyílnak. A töltőcsatornák táplálják a fenék töltőnyilésait. Az előbbiekben elmondottak a töltőzsilip elhelyezésére és kialakítására ennél a rendszernél is érvényesek. Előnye azonban a másik rendszerrel szemben, hogy az esetben, ha az egyik oldali körülfutó csatorna felmondja a szolgálatot, a másik oldali csatorna még kielégítő töltést biztosit és ilyenkor a kamrában nincs keresztirányú lökés. Sem ez, sem az előbbi töltési mód nem küszöböli ki azonban a hosszirányú lengések lehetőségét.A fenék alá nyúló töltőcsatornák mélyebb kamraalapozást kívánnak és építésük költségesebb is, mint a falak felől való töltés építéséé. A hosszirányú lengéseket csökkenti és azok kedvezőtlen hatását kiküszöböli, ha a vizet a kamra közepéhez vezetve, innen osztjuk el a fenéklemez töltőnyilásaihoz. /47.ábra/. 46, ábra Felfelé bővülő töl- tőcsatorna-szelvény 47. ábra Szimmetrikus zsiliptöltés
