Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
IV. Hajózsilipek
- 77 Ebben a megoldásban, ha a viztáplálásban egyenlőtlenségek állnak elő, a lengések nem egy, hanem több csomópontnak lesznek. A lengések a kamra negyedeiben a legnagyobbak, úgyhogy azok a kamrábaá tartózkodó hajó orrát és farát egyenlően emelik, tehát hosszirányú lökéseket nem adnak /48.ábra/. A tápláló csatornák nagy helyszükTöbbcsomópontu vizlengés a kamrában séglete az alapozási mélységet növeli, de a vizbeeresztéskor élőt forduló hibákat ez a töltési mód küszöböli ki a legjobban. b/ Zsillptöltés a felső fő felől. Bár a középen, helyesebben a kamra-negyedekben táplált zsilip a műszakilag jelenleg legjobbnak mondható, a tervezők mégis nagy erőfeszítéseket tesznek a zsilipfők felől történő táplálás tökéletesítésére. Ennek oka az, hogy nemcsak maga a töltő-berendé- zés építhető meg aránylag kis költséggel, hanem a körülfutó csatornák elejtése a kamra megépítésekor is gazdaságos, amellett, ho^y az építési Idő is csökkenthető és rézsüs kamra, vagy szádfalas kamra in alkalmazható. A főkön keresztül történő töltéskor az egyes zsilip könnyen hosszabbítható hajóvonatzsillppé, mig a körülfutó csatornás, vagy a fenékről táplált zsilipek nem hosszabblt- hatók a töltési rendszer gyökeres átépítése nélkül. A középen táplált zsilipnél a háromkapus hajóvonatzsillp töltésekor van nehézség, mert ha a tápláló csatornákat szakaszonklnt elzárhatóvá tesz- szük, feladjuk a rendszer előnyét: a középső keresztmetszetre szimmetrikus beáramlást. A kamrafalak felől való töltésnél ugyan megoldható a háromká- pus hajóvonatzsillp részletekben való töltése, de a nagy hosszúság miatt nem biztosítható az, hogy a töltőnyllásokon kiáramló vijz a kamra elején és végén Is egyenlő legyen, úgyhogy az a rendszer sem megbízható. Emellett a kamra teljes hosszában való töltés építése is lényegesen megnöveli az építési költségeket.
