Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

IV. Hajózsilipek

- 75

vegő meggyűlve az Uritőzsilfp előtt, ös3zenyomődik, majd a nyomó- magasság csökkenésekor a zsilipaknán át kitör. A kitörés olyen heves lehet, hogy a zsilipakna lefedését is feldobja. Ez ellen szellőző csövek beépítése segít. A levegő kitörése a beömlő vízmennyiségre is hatással van, a kitörés csökkenti azt, utána pedig □ vízmennyiség nő. Magas zsilipeknél a vizlUktetés ismételt előfordulása vlzlengést okozhat. Magas zsilipeknél a töltőzsilip mögött, különösen a nyitás kedetén, kavitáció is felléphet. A kavltáclő veszélyének csökkentésére ilyen zsilipeken a töltőzsj- ilpet a körülfutó csatorna legmélyebb szakaszára kell helyezni. Hengeres zsilip, amely kis magasságú zsilipeknél jól bevált, itt nem lakalmazhatő, mert beépítéséhez az alviz felett bizonyos magasságra van szükség.

Magas zsilipekhez a kavitáció csökkentése érdekében sikerrel alkalmazták a töltőzsilip elzárására a szegmens tiltót, amelynek elhelyezése azonban úgy történt, hogy a viznyomá3t homorú oldalról kapja /45.ábra/. Kezdeti nyitáskor a tiltó ives alakja kedvező volt és a kavltáclő sokkal rövldebb ideig tartott, mint más szerkezetek esetében. A kavitáció a tapasztalatok szerint az az elzárótáblán rongálódásokat okoz, de a beömlő vízmennyiséget lüktetővé teheti. Azt a követelményt, hogy a kamravlzszint emelkedésével mindig nagyobb vízmennyiséget lehessen be- bocsátani, a töltőzsilip előtt és utána következő csatornaszelvénnyel is elő lehet segíteni, a 46. ábra ,szerintl szelvénynél az emelkedő tiltótábla a szelvények mindig szélesebb sávjalt nyitja meg. A tábla emelését állandóan változó sebességgel nehéz és költséges megoldani. Ezért az emelés szakaszonklnt történik, úgyhogy az egyes szakaszokban az emelés sebessége egyenletes.

Beómtó nyilasok Zsilipkamra

45. ábra Szegmens tiltó