Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
IV. Hajózsilipek
- 73 lengésbe Jön. A felső fő felől történő töltéskor a lengéshullá- mokaak a kamra közepén egy csomópontjuk van. /Egy csomópontu lengés/. A beömlő vízmennyiség állandó növelésének azonban határt szab a beömlési sebességet előidéző viznyomás állandó csökkenése. Ezért csak arról lehet szó, hogy a töltőzsilipek nyitása kezdetben igen lassan történjék, hogy a beömlő vizmennyiségek csökkenése minél magasabbra töltött kamrában következzék be, úgy hogy a lengés hátralévő töltési idő alatt már ne fejlődhessék ki. Ilyenkor a kamrában lévő nagyobb mennyiségű víz is csökkenti a lengéseket. Ez a követelmény azonban az elzáró tábla sebességének tág határok között való változtathatóságát kivánja, azonkívül, hogy igen nagyméretű beömlőnyllásokat is követel. A kamra hosszában végig, oldalfalán vagy a fenekén át történő töltéskor a töltőzsilip nyitása az elmondottak szerint nem okozhat lengést. Nagy emelőmagasságokban azonban itt is előállhat veszélyes lengés. A körülfutó osatornába hirtelen leeresztett viz a csatornában nyomás-hullám végigszaladását okozza. Ennek hatására a felső főhöz közelebb eső töltőnyilásokból vagy töltőcsatornákból több viz ömlik a kamrába, mint a távolabb esőkből és a vízmennyiség-különbség hullámot okoz a kamra hosszában. Ezt a töltőnyilások méreteinek megfelelő választásával egyenletes vizbeáramlás mellett ellensúlyozhatjuk, de ehhez minden beömlő vizmennyiségváltozáshoz más-más nyílásra volna szükség. Ürítéskor ilyen lengések szintén fellépnek, ezket azonban az apadó vizszint a kamrában a kikötött hajók szempontjából ártalmatlanná teszi. Az alvizcsatornában viszont keletkeznek a várakozó hajók részére kellemetlen "ürítési hullámok". Ugyancsak keletkeznek leszívást hullámok a. felső vizben is nagy magasságú zsilipek töltésekor. Nagy magasságú zsilipek töltésekor 'előfordulhat, hogy ^ várakozóhelybe meg nem engedett sebességgel ömlik a viz a csatornából. Az áramlás seá-3. ábra Csillapító medencék 10
