Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
IV. Hajózsilipek
- 70 *» d/ A hajóforgalom szempontjából: Egyes hajók részére /egyes zsilip/ és hajóvonatok részére készült zsilipek. e/ A kamra töltési módja szerint, a kamra egész hosszéban táplált zsilipek. a zsllipfők felől táplált zsilipek, A kamra egész hosszában beömlő töltőviz jöhet a kamrafalak felől, két oldalról /körülfutó csatornás zsilip/ vagy a kamrafenéken egyenletesen elosztott nyílásokból /fenéktáplálásu zsilipek/. A zsilipfők felől beömlő töltőviz a megkerülő csatornás zsl- lipekben a kapukat megkerülő töltőcsatornán ömlik be, vagy két oldalról, vagy a kapuk alatti küszöbnél, a kapun át tölthető zsilipeknél pedig a töltés a kapuba épített tiltón vagy magán a kapuszerkezeten át folyik a zsilipbe. A viziut szempontjából számunkra az utóbbi csoportosítás a legalkalmasabb, mert leginkább a töltés és ürítés körülményei és módjai befolyásolják a zsilip forgalmát. Hajózsilipek töltése és ürítése A fejlődő épitéstechnika a magas gátak között vezetett csatornák és a nagy műtárgyak viszonylag olcsó és biztonságos építésének megoldásával elősegítette a nagy emelőmagasságu zsilipek építését, a forgalom fejlődése pedig a hosszú hajóvonat zsilipek építését tette szükségessé. Ezzel szemben régebbi kis forgalom mellet^ 'működő kis emelőmagasságu zsilipek üzemében a töltési idő - bér azt igyekeztek minél inkább rövidíteni - nem játszott olyan nagy szerepet, mint az újabban épült nagy zsilipek esetében. Ehhez járult még az, hogy a hajóméretek növekedésével a kamraméretek' is nagyobbodtak. Érthető tehát, hogy az átzsillpelések idejének csökkentése s egyszersmind a zsiliptőljesitmény növelése érdekében a töltési időt igyekeztek annyira leszorítani, amennyire azt a hajók biztonsága megengedte. A zsilipelésnek átlagosan 30 percnyi összes Idejéből kereken 12 perc esik a töltésre, a többi a be- és kivontatásra, a kapuk nyitására és csukására. 4
