Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

IV. Hajózsilipek

I- 71 A töltés idejének csökkentése .Ódig a mértékig Tolt keresztülvihető, amíg töltés közben a kamra vizszine hosszirányban lengésbe nem jött. íz a lengés a hajókat a kamrában előre-hétra rángatja. A veszélyt nem annyira a hajéra ható erők nagysága, mint inkább az erők irányváltozása és lökésszerű fellépése okozza. A töltés alatt a felső főtől az alté felé irányuló erők a hajó teljes eulyának l/?50-l/600-ad részét tehetik ki. Ilyen nagyságú egyenletes kötélhúzás még megengedhető. Ha azonban a lengő viz- szint a hajókat a felső fő felé löki, azok megerősítése bizonytalanná válik, és a kötélhúzások a meglendülő hajótest rántásai miatt lényegesen nagyobbak lehetnek. ízért töltési kisminta kísérleteknél is elsősorban a hajót rögzítő kikötésre ható erő egyértelműségét kell figyelemmel kísérni és a töltésrendszer jóságát ennek alapján elbírálni. Az erők nagysága, ha az előbb említett határt el nem éri, csak másodsorban döntő.

Ha egy, a zsilipfők felől tölthető hajózsilipkamrában a töl- tőnyllást hirtelen felnyitjuk, a kamrán egy hullám szalad végig. /hO.ábra/

40. ábra Meredek hullám

A hullám a kamra túlsó oldalán visszaverődve, ellenkező irányban szalad végig a kamrán. Ha a töltőnyilás kinyitása fokozatosan történt, a hullám homloka ellapultabb lesz /hl. ábra/.

Hasonló hullámok szaladnak végig a kamrán, a töltőnyilás minden egyes nevelésekor és szűkítésekor, vagy akkor ha a beömlő vízmennyiség valamilyen más okból változik. Lehetséges a be-