Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

III. Hajózható csatornák

67 vagy a forgalom számára már nem elegendő ás ugyanakkor nagy az emelési magasság. Kis emelési magasságnál a hajózsilip vízfogyasztása is csökken.

Nagy magasságoknak hajózsilippel való áthidalásával csökkent- nető ugyan a vízfogyasztás zslliplépcső vagy takarékmedencék építésével, de mindkét megoldás növeli az építési költségeket és növeli az átzsilipelési időt is. Élénk forgalom mellett a zsilipelé- sl idő növekedése ikerzsilip építését teheti szükségessé. Ilyen körülmények között a zsilipek helyett a hajóemelő gazdaságosabb lehet.

Egyes hajózsilipek elhelyezésekor az a kedvező megoldás, ha a zsilipbe bevontatásra véré hajók a zsilip egyik oldalának meghosszabbítását képező vonal mentén várakoznak. Ezért a hajózsilipet célszerű a csatorna egyik oldalához helyezni.

Ikerzsilipek esetében a hajóforgalom szempontjából kedvezőbb az egymáshoz közel elhelyezett zsilip /35. ábránb./, mert az érkező hajók könnyebben irányíthatók az egyik vagy másik zsiliphez.

Ha az Ikerzsilip nem egyszerre épül, henem a második zsilipet a későbbi bővítés során létesítik, az elrendezés a 35. ábra szerint történhetik. Csúszásra hajlamos, rossz talajviszonyok mellett az ikerzsilipeket célszerű eltolva elhelyezni /39.ábra/

39. ábra

Ikerzsilip elhelyezése rossz altalajon

Ez az elhelyezés függetleníti a két zsilipet egymástól és lehetővé teszi, hogy az egyik megrongálódása esetén a másik zsilip még üzemképes maradjon.

ilajővonatzsillpek a csatornákon kizárólag hosszúságban növelt megoldással épülnek. A széles hajóvonatzsilipnek nincs értelme, mert a széles vonatösszeéllltások a csatornán sem közlekedhetnek.