Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

III. Hajózható csatornák

- 65

c./ szükség esetén lehetővé tenni a felső bogéból az alsóba történő vlzeresztést, vagy az alsóból a felsőbe való szivattyúzást.

a./ A hajóközlel.tdés biztosítására háromféle műtárgy szolgálhat:

1. / a hajózsilip, hajóvonatzsilip,

2. / a hajóemelő,

5./ a hajósikló.

Nagy hajók részére készült és nagyforgalimi csatornákhoz kizárólag hajózsilipet vagy hajóemelőt alkalmazunk, á hajósiklót nagy hajók részére csak teknős megoldással lehetne készíteni. Ilyenkor a vizbemerülő teknő fölé úszik a hajó és a teknő a hajót val együtt emelkedik ki a vízből a siklópályán, majd ereszkedik le a másik bögébe. Kis hajót lehetséges teknő nélkül, közvetlenül egy megfelelően kialakított kocsival a hajó veszélyeztetése nélkül kiemelni, a vízből. A siklónál a hajó vagy a teknő és a kocsiszerkezet súlyát ki lehet egyensúlyozni, a nagy hajók részére készítendő teknő azonban Igen nagy súrlódással ahalad a siklópólyán és ezért az üzem megdrágul. Az átemelés Ideje Is Igen hosszú, mert hosszú, enyhén emelkedő lejtőket kell alkalmazni.

Hajósikiét ezért Inkább, mint kiegészítést alkalmaznak nagy hajók részére épült zsilipek vagy hajóemelők mellett, főként a vizlsport jármüvei részére.

A hajózsilip és a hajóemelő jellemző tulajdonságai:

1./ A hajózsilip zsilipeléskor vizet fogyaszt a felső bőgőből és vizet ad le az alsó bögébe. A vízfogyasztás takarékmedencékkel csökkenthető, teljesen azonban meg nem szüntethető. A vízfogyasztás a kamra térfogatától és a hajók vlzklszorltásától függ. Nagyobb vizklszoritás csökkenti a vízfogyasztást, hajé nélküli zsilipelás pedig fogyasztja a legtöbb vizet.

Hajóemelők vízfogyasztása emeléskor a hajó által kiszorított vízzel egyenlő, völgymenetben levő hajók zsllipelésekor az emelő a kiszorított vízmennyiséget a felső bőgőnek adja le. Az emelő teknőjében levő víz /Sy/ és a hajó /S^/ súlyának összege bármilyen sulyn hajó halad át az emelőn állandó /s/ azaz

»

S_ + S.

I