Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)

III. Hajózható csatornák

- 34 f a./ Kevesebb hajózsilip szükséges. Ez a körülmény nemcsak a műtárgyak költségei tekintetében mutatja hatását, hanem a hajózás szempontjából is kedvezőbb. A virtuális hossz, mélyhevágásu csatornáknál a legkisebb;

b. / vízellátása egyszerűbb, és ugyanolyan forgalom mellett

a zsilipelésekhez szükséges vizfogyasztás mintegy a fele a magasvezetésü csatornákénak;

c. / hajózáson kivul a viz vezetésére is használható és Így

esetleg energiatermelés vagy öntözés céljaira is megfelel.

A magasvezetésü csatorna előnyei:

a. / Jobban simul a terephez és a csatorna vizszine jobban

összhangba hozható a környező talajvizszinnél. A talajvíz beszivárgása és a csatornavíz elszivárgása a tervezés során könnyebben szoritható korlátok közé;

b. / földmunkája kisebb, mint a mélybevágásué, könnyebben és

kevesebb kockázattal hajtható végre;

c. / kevesebb területet foglal el;

d. / a’kikötők létesítése olcsóbb és a csatorna mentén bárhol egyszerűen létesíthetők rakodók.

e. / Kevésböé módosítja a környezet talajviszonyait.

A mélybevágásu csatorna hátrányai: * *

a. / A mélybevágásu csatorna megépítése a mélységgel fokozott

arányban költségesebb és kockázatosabb;

b. / a bevágásban a talajvíz beáramlása erős és ezért a rézsűk állékonysága gyengébb;

c. / a széles és mély bevágás áthidalása az ut- és vasutke* reszteződéseken költségesebb, mint a magasvezetésü csatornák esetében;

d. / a nagy rézsűkről hordalék jut a csatornába;

e. / a rakodók és kikötők drágábbak, azok megközelítése a

mély bevágásba igen költséges;

f. / nagy területet foglalnak élj

g. / erősen káros hatással lehet a környezet talajvizállásaira.

A mélybevágásu csatorna előnyei: