Sabathiel József: Mesterséges víziutak (Közlekedési Kiadó, Budapest, 1954)
III. Hajózható csatornák
- 35 a. / Építése sok zsilipet kiván; b. / vízzel való táplálása körülményes és drága; c. / csak a hajózást szolgálhatja; d. / virtuális hossza nagyobb, mint a mélybevágásué, A csatornák lépcsóbeosztásának tervezésekor lehetőleg egyenlő magas lépcsők kialakítására kell törekedni. Ez a zsillpkapuk építését is egyszerűbbé és olcsóbbá teszi amellett, hogy a zsilipek vízfogyasztása is minden lépcsőnél azonos lehet. Mint később a vízgazdálkodási terv összeállításánál látni fogjuk, egy csatornának zsilipeléséből származó vízszükséglete mindig a legnagyobb vizfogyasztásu zsiliphez igazodik. A zsiliplépcsók /egymáshoz csatlakozó zsilipek/ a hajózás részére nem kedvezőek. A hajók áthaladása sok időt vesz igénybe, a várakozási idők is megnőnek, mert a lépcsőben a találkozás nem lehetséges. Hátránya még a lépcsőknek, hogy a forgalom növekedésével az egyes hajók.részére épült zsilipek nem bővíthetők hosszú ha jóvonatzsilipekké. Zsiliplépcsók érzékenyebbek az egyenlőtlen süllyedésekre, mint egy magas zsilip, és építési költségük is gyakran több. Előnyük, hogy földmunkájuk kevesebb és az elzáró szerkezeteik egyszerűbbek és olcsóbbak lehetnek. A magas zsilipek építésekor a csatorna-csatlakozás szivárgásmentes megoldása nehezebb feladat /14. ábra/. A magasvezetésü csatorna hátrányai: 14. ábra Zsiliplópcső és magas-zsilip