Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1723 99 április. KÉSMÁRK. Ez a hónap 18-áig meleg volt, amikor jég esett; 15-én mennydörgőit először; 18-ától kezdődőleg esős idő, időnként nagyon hideg, a hegyeken még mindig havazott. (Uo.) május 4. NAGYENYED. Reggel 6 órától du. 2-ig havazott, a gyümölcsfák már virágoztak. Csodálatosan termékeny esztendő, gabona, bor, mindenféle termény bőven lett. (Vásárhelyi-Bogáts Ij. LII. 1948 : 143.) május. KÉSMÁRK. Május többnyire zord volt, 3-án egy arasznyi hó esett; 7-én derült időben borzalmas vihar keletkezett, amely egész porfelhőket vitt magával; az útban lévők a borzalmas portól majd megvakultak. 21-én hóvihar volt. (Uo.) május. EPERJES. 4—5-én a fagy nemcsak a gyümölcsfákban és a kerti vetemények- ben okozott kárt, hanem a szőlőkben is, de még inkább a 22-i fagy, amikor a szabad ég alatti edényekben ujjnyi vastag jég képződött ... A gabona oly olcsó lett, amilyen hosszú idő óta nem volt: 1 köböl búza 1 rajnai tallér, sőt még olcsóbb. Az árpa 10 garas, a rozs 12 és a köles 2 frt. (Sammlung, 1723 : 516.) június. EPERJES. A hónap hűvös, nedves volt. (I. h., 605.) június. KÉSMÁRK. 14-éig majdnem mindig esett. Medárd napja (8-a) de. derült volt, du. azonban esett. Népies vincellér mondás: „Medardo claro fiet tibí copia vino.”60 26-án jégeső volt. (I. h. 1723 : 605.) július. EPERJES. 31-én du. 4 órakor galambtojás nagyságéi jég hullott, amely jégszemek közepében egy kis gömbölyű üresség volt, egyébként a jégszemek igen szabálytalan alakúak voltak. A jégzivatar ÉNy felől DK-nek tartott, váltakozó széllel, a felhők vonulása ellenkező volt. A jég a veteményeknek nem ártott. (I. h. 1723 : 20.) július. KÉSMÁRK. 21-én a Leibic-patak megáradt, kiöntött s a kertekben, réteken sok kárt okozott. 31-én du. 3 órakor erős zivatar volt ÉK felől, záporesővel, s egyszerre oly sötétség lett, mintha késő éjjel volna. A szél úgy szétszórta az esőt, hogy az ködnek látszott. A vihar annyira erős volt, hogy a várfal felső tornyának tetejét messzire elvitte, és egyéb várfal-tetőzetet is 100 lépésnyire ledobott. (Uo.) július. EPERJES. A júliusi nedves időben a gabona magasra nőtt, de a szemek nem fejlődtek. Sok ezer kocsi szénát a hirtelenül jött nagy viz elsodort, s annak be- hordását lehetetlenné tette, a széna künn rothadt. A gyümölcsnek nem volt a kellő zamatja. (1. h., 1723 : 62.) augusztus 10. RÁJKA. (Moson m.) ,, . . . Kisasszony (aug.) havának 10. napján nyolc ifiuk a mezőn voltak és marhákat legeltettek. Heten közülök a nyolcadikat kiszorítván, amint égi háború támadott, árpa rakás alá húzták magukat, a hová leütött a mennykő, és hármat közülök azonnal agyonütött, a negyedikének a lábát összetörte, a többi hármat csak a villám szele érte meg; a nyolcadi- kának, ki húsz nyomnyira kéntelen volt a szabad ég alatt maradni, a kiszorulás szerencséjére volt.” (Makó; A mennykőnek, 199; I. h. 1723 : 173.) augusztus. KÉSMÁRK. Nem volt megfelelő állandó aratási idő. Sokszor volt eső. (I. h. 1723 : 135.) október 7. MÉHES. „írod, hogy odabe [Szentlélek] szép esők járnak, de nagy hidegek, bizony ideki is valának hidegek vagy kétszer, de ellenben szárazság jár.” (Apor levele II. 103.) október 18. KÓRÓDSZENTMÁRTON. ,,. . . a szüret okt. 18-a előtt ne legyen” (I. h. II. 104.) 00 Derült Medárd, bőséges bortermés. 7*
