Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
100 1723 október. KÉSMÁRK. Többnyire jó idő volt, kivéve Márton (nov. 11.] napja körül, amikor nagyon havazott. (Sammlung, 1723. : 363.) november. EPERJES. Hideg és nedves hónap, 1-, 6-, 7- és 9-én meglehetősen havazott, és rövidesen elolvadt . . . , 29-én erős fagy, s a folyóvizek annyira befagytak, hogy másnap már kocsin lehetett rajtuk közlekedni (I. h.: 478.) november. KÉSMÁRK. Tűrhető hónap, András napján (30.) borzalmas átható hideg volt, annyira, hogy a Poprád egészen befagyott. (Uo.) október 15. MÁRTONTELKE (Nagyküküllő m.) ,,. . . hanem Mártontelkén az mi kevés leszen szűréssé meg, talán jó lesz eczetnek, mivel Enyeden találkozóm valami mártontelki szászokkal, azok azt mondák, hogy még meg nem ért s meg sem érik szölejek; . . (Apor levele feleségéhez. Vers. II. 106.) október 15. KÓRÓDSZENTMÁRTON (Kisküküllő m.) ,,. . . az bor is Isten jó voltából bővön leszen az Maroson túl való jószágunkba. NOSZOLYBÓL is hoztak va- la gerezdet, az is jól megért vala, . . ,,. . . ellenben itt meg nem érik az szőlő, az estve ugyan válogatva hoztak volt nekem s mégis savanyó vala; . . .” (Uo.) december. EPERJES. Kezdetben nedves és hideg, ködös hónap s igy 15-, 16-, 23- ától eltekintve napsütés nem volt. Meglehetősen havazott 25-27- és 30-án. (Sammlung, 1723 : 600.) december. KÉSMÁRK. 26-án térdmagasságú hó hullott, és igen zord idő volt. 25-én derült és karácsony éjjelén (24/25.) szeles idő. Tamás napján (29.) de. 10 órakor nagy szivárvány volt látható. (Uo.) 1723. BÁRTFA. „Általános marhavész nagy mérvben uralkodott.” (Myskovszky, 127.)- BUDA. ,,. . . döghalál pusztítja Buda vár s város lakosait.” (Palugyay I., 63.)- EPERJES. Az idei termés jóval kisebb volt, mint a tavalyi, az aratás aug. végével vehette igazában kezdetét. Az ősziek bár szépek voltak, fele termést adtak, mert fejlődési időszakában hiányzott az eső, igy a magvak elszáradtak. Júl. és aug. gyakori esői már nem használhattak, csak a szalma lett több, s elgazosodott, üszkösödött, de különösen a Tiszántúl majd a fele gabona üszkös volt. Árpa és zab még a legjobban sikerültek. Borsó és a lencse nem sokkal többet adtak, mint az elvetett magot. Gyümölcs kevés termett; különösen alma, körte és barack; szilva még aránylag elég termett, de hiányzott a megfelelő zamatjuk, nagy volt a víztartalmuk, nem értek be s hullottak. Mogyoró bőségesen termett, de sok a kukacos. Ritka volt a császármadár, fogoly és a fürj — az előbbi évekhez képest — mert tojásaik a zord és esős időjárásban elpusztultak. (Sammlung, 1723 : 387.)- SOPRON. Oly könnyű telünk volt, hogy állandóan dolgozni lehetett. A nyár száraz, de mindenben, borban és gabonában jó esztendő. Sok gyümölcs termett. (Bruckner.)- TOKAJ-HEGYALJA. Az ez évi szüretről nagyobb jelentést írt Reimann A. </., amelyből egyes részleteket közlünk. Ez év időjárása meglehetősen hasonlított az 1721. évihez, s igy a szüret és a bortermés sem különbözött nagyobb mértékben. Az idén is rendes, tartós telünk volt, mérsékelten meleg, esőkkel változatos tavasz, amikor a rügyezés szépen indult. De május 24-én zivatar volt, s 26 — 27-ón végzetes fagy lépett fel. A május 13-i zivatar után 22- és 23-án ugyancsak kemény fagy következett, s attól a mélyebben fekvő szőlőtőkék melyek már 4-én is érezték a fagyot — újból erős fagykárt szenvedtek. De ez a kár még sem volt oly nagy, mint 1721-ben. A szőlő az idén is János nap [jún. 24.] körül virágzott el. Jún.- és júl.-ban elég eső volt, valamint aug. és szept.-ben. A borús időjárás, a napfény hiánya . . . megakadályozta az érlelést. Október
