Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
J 722 97 szeptember. KÉSMÁRK. Kezdetben jó vetési idő volt, de közepe táján esett és havazott. Mária szül. napján és a következő éjjel (8 és 9.) a fagy miatt a hegyek alján az éretlen borsó megfagyott. A kései mák, az uborka és a hajdina ugyancsak elfagytak. (Buchholtz. Sammlung, 1723 : 50.) október. FELSŐ MAGYARORSZÁG. A tokajvidéki szüretről H> úrnann J. A. nagyobb cikkben számol be, amelynek kivonatát közöljük: Miután a tél enyhe volt, a szőlőtőkék nem szenvedtek kárt, a nedves tavasz folyamán szépen hajtottak . . . Három héttel János napja (jún. 24.) előtt, tehát jún. 3-án igen szépen virágzott a szőlő, bár a máj. 13-i fagy egyes mélyebb fekvésű szőlőkben kárt tett. Június közepe után száraz időjárás kezdődött, amely júliusban még tartott, számottévő eső nem volt. A szőlőt alig, vagy egyáltalán nem kapálhatták, visszamaradt fejlődésében. Azonban augusztusban gyakran volt eső, a szőlőszemek erősen fejlődtek, s oly gyorsan értek, hogy Lőrinc nap (aug. 10.) körül már jóformán érett szölőfürtök voltak. Szeptemberben gyakori záporesők voltak, s rendkívüli hűvös időjárás, amelyet egy kellemes, barátságos október követett, majd gyakori esőzés miatt romlottak a jó szüret kilátásai. A szőlő egyrésze felrepedt, részben aszalásnak indult. A lengyelek a lábon álló bor hordóját 24—30 rajnai tallérral kötötték le. [Részletes jellemzése a borkereskedők nyerészkedési vágyának.] Az alig kipréselt mustot már vitték Lengyelországba, ami nagy ártalmára volt a bor érésének. A nyerészkedés balul ütött ki, mert végül is a bor hordóját ott helyben 10 rajnai tallérért adták . . . Ettől eltekintve az 1722 évi bor elég erős s jószagú volt, s tartósnak Ígérkezett, azonban a megszokott zamatja hiányzott, de mégis valamivel jobb lett, mint az 1720-i évjárat, de még sem volt olyan jó, mint az 1719-i . . . Végeredményben az idei bortermés a tavalyinak a fele lett. Aszúbort nagy mennyiségben állítottak elő, az aszúszemek sokasága miatt. Tavaly nem volt aszúszem, két év előtt egy puttonyért 10—12 frt-ot fizettek, most 6- 7 frt-ot adtak. Olajtartalmuk és édességük a rendesnél is gyengébb volt, - az augusztusi és szeptemberi esőzések miatt — felrepedtek, s a megszáradt szemekben alig volt nedvesség tartalom . .. Szerző rámutat arra, hogy a mélyebben fekvő szőlők rosszabbúl értek, mint a hegyi szőlők, amelyek jobban beértek és aszalódtak. Az 1721-i, múlt évi bor oly rossz volt, hogy azt Lengyelországba nem merték szállítani, s igy elfogyott a hazában. Még ma is vizes színük van, könnyű, szagtalan borok . . . (Sammlung, 1722 : 403.) október. KÉSMÁRK. A hónap elején jó vetési idő volt s a hó vége felé a földek szépen zöldeltek. A fák leveleiket lassan kezdték hullatni. (Buchholtz. Sammlung, 1723 : 50.) november 20. RAFNA és a KARAS alsó vidéke. Az idén semmiféle termés nem volt, s igy a tizedet sem lehetett behajtani. (Baróti, I. 498.) november. EPERJES. A hónap eleje derült, de 3-ától 20-áig (6,7, 8-a kivételével) borús idő, kevés esővel. 9-én kissé havazott, 15 és 19-én erős eső, ezután 25-éig derült idő. 27-től a hó végéig borús, ködös.57 (Sammlung, 1723 : 489.) november. KÉSMÁRK. Korán volt nagy havunk, de rövidesen vízzé vált. (Buchholtz, Sammlung, 1723 : 50.) december 27. BÁNSÁG. Gróf Nádasdy Csanádi püspök felkéri gr. Mercy tábornokot, 57 Feljegyzések a légnyomás- és hőmérsékletekről s a barométer viselkedése a 8 — 10-i viharos idő alatt; ismeretlen fokosztású műszerek. 7 7 Időjárási
