Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
93 1722 A vetés állapota nem volt jó, hiányzott az eső; az esőzés beálltával igen jól fejlődött. Gyümölcs a szép virágzás ellenére kevés lesz, mert a fagy kárt okozott, s a gyümölcs hullik. Kevés az alma, körte de szilva valamivel több, úgyszintén a cseresznye is, bár az sem sok. A szőlőt58 nem kapálhatják a nagy szárazság miatt s lassan már virágzik, (jún. 2.) . . . (I. h. 474.) május. KÉSMÁRK. A hegyeken gyakori a havazás, s folytatódnak az erős derek. Máj. 20-án igen erős havazás a hegyekben, s 21-én a virágzó fák elfagytak, a bükkfák levelei ezen a vidéken egy területen elfagytak, s a fák kiszáradtak. (Sammlung, 1723 : 49.) június 3. POZSONY. Foglalkoztak a Dunán létesítendő hajóhíd ügyével s annak nagy költségeivel. (N. P., 1722 : 260.) június. EPERJES. A vetés igen megjavult, s gazdag aratást Ígér. Néhány hegyaljai szőlőben némi — de tűrhető — jégkár történt. Két héttel János napja előtt, tehát 10-én elvirágzott, jó borévre van kilátás. (I. h. 576.) június. KÉSMÁRK. Borzalmas hőség, de kevés eső, kivéve a hónap vége felé, amikor a hegyekben igen havazott. A halban leggazdagabb vizekben is kevés volt a hal. (Sammlung, Buchholtz. 1723 : 49.) június 22. NAGYSZEBEN. A villám becsapott az egyik várostoronyba, közelében a hadiszertárt felgyújtotta. Abban több mint 5000 töltött gránát volt s azok felrobbantak, oltani nem lehetett, azonban a nagy veszedelem mégis elhárult, mert a tűz egy lőporkamrát sem ért el, s igen sok hadianyagot megmentettek... (Sammlung, 1722 : 595.) július. MAGYARORSZÁG és AUSZTRIA. Rendkívül erős zivatarok jéggel nagy károkat okoztak. (I. h. 45.) július 15. EPERJES. A gabona beérett, és a hónap közepén megindult az aratás, amelyet a gyakori eső többször megszakított. (I. h. 46.) július. KÉSMÁRK. Nagyobbrészt enyhén meleg idő volt, de állhatatlan idő a széna- takaritásra. A gabonát lisztharmat érte. A méhek még nem rajzottak. Buchholtz. (Sammlung, 1723 : 49.) július és augusztus. MAGYARPOLYÁN. Akkora volt a szárazság, hogy csak júliusban és augusztusban lehetett a tarlót szántani. (Pető, 337.) augusztus 18. KOLOZSVÁR. ,,Az békási szőlőt igen megverte a jégesső, mivel olyan üdők és menkű hullások voltak, hogy rég olyant nem hallottak.” (Varró András levele Aporhoz. II. 90.) augusztus 22. KÉSMÁRK. Este 10 órakor borzalmas zivatar volt, és olyan nagy jegek estek, mint a tyúktojások. (Buchholtz, Tagebuch : 298.) augusztus. KÉSMÁRK. A búza többnyire üszkös és kis magvú volt; mindennemű gabona vékonyan és rosszul termett, az aratást az állandó eső megnehezítette .. . A földeken kövér farknélküli pockokat láttak. (Sammlung, Buchholtz. 1723 : 49.) augusztus. NAGYPALUGYA. (Liptó m.) Búzaföldemen egy búzabokornak 25 kalásza volt, amelyek közül 21 nagy, teljesen kifejlett és 4 azonban kisebb volt. Megszámoltam az egyes kalászok magvait: s azok 74 és 25 közt váltakoztak ... (Uo.) augusztus 25. RUSZT. Olyan borzalmas jégzivatar volt a vidéken, hogy a nagy súlyú jégeső nemcsak néhány mérföldre a szőlőt elpusztította, hanem sok háztetőt is teljesen tönkretett. (N. P. 1722; ism.: Századok, 1872 : 427.) 56 56 Ha Bártfa, Eperjes és Késmárk szőlőről írnak, akkor rendszerint a Tokaj-Hegyalja értendő.
