Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1722 95 idő előtt termővé tette a földeket, a földművelőknek gazdag termést igért- majd a változékony április a csírázó hagymákat, rügyeket és virágokat hirtelen faggyal lekaszabolta és elszáritotta. A természet egy következő változás kor megújította igyekezetét, és ami maradt, azt kiadta magából, de hasonló eredménnyel és a sors harmadszor is megismétlődött, azután már legyengült és terméketlen maradt. Azonkívül több héten át esőtlen tartós szárazság elvette a marháktól a legelőt és a takarmányt. Júniusban zivatarok voltak jégesőkkel, különösen július elejéig, mintha a levegő minden meteor fegyverzetét szét akarta volna árasztani; golyó nagyságúak és különböző alakúak voltak a jégszemek: kicsinyek, közepesek és nagyok, amelyek heves széltől kisérve megrongálták vagy leverték az épületek tetejét; vén fákat csavart ki a vihar, s elpusztította mindazt, ami útjában állott. A levegőnek ez a viharos felvonulása délről jött és északnak fordulva Erdélynek két irányát befutotta, tönkretéve a földek, szőlők és erdők termését. Köleséri. (Sammlung, 1723 : 158.) március. EPERJES. Eső volt 1-, 2-, (5-, 7-, 9-, 19—23, 27— 29-én, havazott 8-10-, 28-, 30- és 31-én (összesen 9 napon volt csapadék); 3-án köd, 23-án dörgött, és gyakran volt erős szél; 1—6-áig enyhe idő nyugat felől, 7—12-éig hideg ÉNy és ÉK felől, 13—27-éig főképp DK-i és DNy-i szél fújt; tavaszi időjárás. Ettől kezdve a hó végéig téli idő ÉK felől. Ez a hónap időnként nedves meleg volt és igy 23-án nyárias mennydörgés és villámlás ... (I. h. 1722 : 231.) április 8. POZSONY. Ismét kedvezőbb tavaszias időjárás, mint volt 8 nap előtt, amikor erős fagy perzselte le a fák virágait, s megsemmisítette a korai érés minden reményét. (N. P. 1722 : 228.) április 15. POZSONY. Újból hidegebbre fordult az idő, a tegnapi és tegnapelőtti (ápr. 13, 14.) dér után, ma mindent hó borit. (I. h.: 232.) április. KÉSMÁRK. A nagy héten át hideg volt, de husvét (hv. ápr. 5.) után igen szép nyári idő, majdnem a hónap végéig, s igy György napján (ápr. 24.) már virágoztak a fák. A méhek is javában gyűjtöttek. Buchholtz. (Sammlung, 1723 : 48.) május 13. BRASSÓ. Nagy hó. (Lurtz 4. Tartlauer Chronik.) április 2. és május 14. ALTORJA. Ezen a két napon szokatlan fagy pusztította el a gyümölcs- és szőlőtermést. (Apor, Synopsis, XI. 162.) május 15. NAGYENYED.54 Olyan hideg volt, hogy a viz befagyott és a szőlők is elpusztultak. (Vásárhelyi —Bogáts. Íj. II.: 1948 : 143.) május. EPERJES. 13-án éjjel a sik vidéken vagy alacsonyan fekvő szőlők, valamint a virágzó gyümölcsfák a fagytól szenvedtek. Leginkább MISKOLC és SZIKSZÓ tájékán, valamint SZÁNTÓ, TÁLLYA és BÉNYE vidékén. Jellemző, hogy a legtöbb szőlőben csak egyes tőkék szenvedtek a fagytól. Ennek oka, hogy azok mélyfekvésüek voltak, a szél a vesszőket nem mozgathatta, s igy a fagy inkább okozhatott kárt, mint azokban, amelyek állandóan mozogtak. [A szélvédett tőkék fagynak el.] Reimann Írja, hogy ekkor ő egy savanyú kútnál verte fel sátrát [a helyét nem említi], egy fazékban lévő mozdulatlan viz az éjjel gyengén befagyott, azonban egy fán felakasztott edényben lévő viz a jégképződésnek legkisebb jelét sem mutatta, mert a szél mozgatta.55 54 Úgy látszik, hogy 3 májusi hajnalon volt fagy, amely havazással indulhatott, 8 kárt tett a szőlőben. Vásárhelyi János sepsiszentgyörgyi lelkipásztor kereken 50 éven át vezetett latin nyelven naplót. Életrajzi adatatit 1. az idézett helyen. 65 Figyelemre méltó meteorológiai kísérlet, amelyet közel 2l/a évszázad előtt ez a kiváló orvos végzett.
