Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
94 1721 — 1722 felett, teljesen hasonlított egy szép szivárványhoz (de fordított volt). Az egész jelenség mintegy 1 % órán át tartott, míg végül 12 órakor teljesen eltűnt. A rajzot megígérte Bél53 úr, hogy megküldi. (I. h. 477.) december 22. LIPPA. A Maros áradása és végülis kiöntése miatt az összes gátakat elöntötte, az épített utak járhatatlanok. (Baróti, I.: (50.) 1721. DEBRECEN. Hűvös tél, Hó, sok eső, nyáron eső, meleg napokkal. (D. M. K. 1831.) — ERDÉLY. „Igen sok jégeső ezen esztendőben, Az szőlő sem érék meg az sok hidegben, Az jég sok károkat tőn az vetésekben, Az bor savanyó volt minden hegyeinkben.” (Apor, Verses, 1.: 300.)- ERDÉLY. „Erdélyben sok jégeső járt.” (M. C. T. Sz. XII : 76.)- KÜKÜLLÖ M. ,,. . . a bortermés 1721-ben igen rossz volt.” (Acsády, 460.)- »SOPRON. A tél hideg és hóban gazdag volt. Tavasszal sok áradás, a nyár azonban kedvező és végül jó bor- és gabonatermő év. (Bruckner) 1722.* január 1. BRASSÓ. Mintegy 2 perccel éjjeli 1 óra után váratlan mennydörgés, amely a házakat megremegtette. (13. Bielz 59.) január 1. PRÁZSMÁR. Erős mennydörgés volt. (Tartler Krónika, Ij. XI. 1907 : 55.) február. KÉSMÁRK. Buchholtz rektor írja: meleg idő járta, a méhek kirepültek, azonban a legtöbb helyen még hó borította a földeket, a méhek egy része elpusztult. A pacsirta 19-én szólalt meg először. (Sammlung, 1723 : 48.) január. SZEPESSÉG. A gyermekeknél torokgyulladás, a felnőttek közt súlyos légcsőhurut dúlt: februárban forróláz, ugyancsak áprilisban is. Májusi fagy nagy kárt okozott. Júniusban nagy hőség. Gyenge gabonatermés, s sok farok nélküli egér pusztított. Szeptemberben megint a fagy okozott károkat. (Bredetzky, Neue Beyträge 49.) március. KÉSMÁRK. Egyes fecskéket már 6-án láttak, ami nagyon különös volt, de 20-án eltűntek. Gólyát márc. 7-én a réteken már eleget láttak, de ismét eltűntek; egy lasiskói paraszt azt mondotta, hogy húsvétkor (hv: ápr. 5.) szánkázunk s ez be is vált. A fák rügyeznek.(!). (Sammlung. 1722 : 48.) március 18. POZSONY. Nálunk olyan mérsékelt idő van, hogy a szőlőhegyek kapálására alig lehet jobbat kívánni. (N. P., 1722 : 228.) április 1. POZSONY. Enyhe meleg időjárás, amely hirtelen megváltozott. Derült meleg idő után sűrűbb, kisebb jégesővel vegyes eső volt, s tegnapelőtt (márc. 30.) és tegnap fagy dermesztette meg a földeket. (Uo.) március—július, ERDÉLY. Nagyszebenből írja Kölesén augusztus 20-án: Erdély, amely szomszédos velem, több évre visszamenőleg csodálja és bámulja, hogy milyen rossz időjárása van; az év visszatérő zivatarai miatt még a fáradság is meghiusúlt, s költségeit gyászolja a termények szokatlan pusztulása . . . Miután a tél előrehaladt fejlődésében március hirtelen melegével megújította a föld méhét, mely bő terméstől terhesen kivetette magából a magokat, és 53 A „Sammlung” közli egyúttal Db. Alischeb rajzát, amelyet a Jauer (valószínűleg Csehországban levő helység) felett ugyanakkor észlelt jelenségről készített. Tekintve, hogy a leírás teljesen megegyezik Bél észleléseivel, Alischer rajzát közlöm. Bél rajza talán elveszett, vagy elfelejtette megküldeni. * Czegei megfigyeléseit 1. a 2. (484. o.); EPERJES 1. a 3. (491. o.) Függelék alatt.
