Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1721 93 jégkár ebben az évben nem volt. A szőlő virágzása János nap (jún. 24) körül indúlt, azonban a hűvös nyár, különösen augusztusban és szeptemberben nem érlelte; a szőlőfürtök zöldek maradtak, és savanyú mustot adtak. Alacsonyabb vidékek szoléin az októberi fagyok kissé meglágyították a szemeket, igy a must nem volt annyira fanyar, de még legjobb borvidékeink borai is oly savanyúak és rosszak voltak, hogy külföldre, vagy a szomszédos Lengyellé, ábra. 1721. november 13. Magyarország északi vidékein is megfigyelt napgyűrű és melléknapok. D. JAUER (Csehország) községben örökítette meg Alischek; Bél Mátyás hasonlóan észlelte POZSONY-ban. országba abból nem lehetett szállítani .... Ily viszonyok mellett ezidén egy hordó aszúbort sem lehetett aszalt szemek hiányában csinálni . . . Ennek következtében az 1720 évi aszúért, egy ántalagjáért52 30 rajnai tallért is fizettek, amelyik tavaly 20-ért és olcsóbban is kelt. Az 171!) évi aszú jobb és kevesebb is volt és igy egy antalagért 50 tallért is fizettek. (Részletesen ír a bor erősségéről stb.) Az idei borok oly erősen fanyarok, hogy nem szívesen isszák, amig idővel be nem érnek . . . (Sammlung, 1721 : 473.) november 13. POZSONY. Bél Mátyás leírásából kivonat: Ma, 13-án de. a város felett a következő jelenségek voltak láthatók: 1) a Nap a finom párákon tisztán átsütött ... 2) nagy napgyürü vette körül, amely finom szivárványszerűen látszott, s dél körül részben láthatatlanná vált az erős fényben ... 3) mindkét oldalt keleten és nyugaton az említett napgyiirüből két félnap tiint elő [melléknapok], sugaraik messzire maguk előtt terjedtek s mind keleten, mind nyugaton igen finom felhők vették körül. 4) Északra egy félkör alakú ív volt a Nap 52 Ántalag, v. átalag kb. 75 literes kis hordó, Tokaj vidékén használták, mint nagyobb bormértéket. Németül: „Anthal.”
