Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
86 1720 bizalmas barátommal. Én ugyan azoknak az állandó villámlásoknak vitathatatlan okát nem tudom megadni, sem pedig annak a dörgésnek és morgásnak az okát sem tudom, a ritkán volt menydörgésnek sem tulajdoníthatom, hanem a szélben sejtem, amely a felhők között volt sűrű szakadások között áthaladva, véleményem szerint az állandó hangot létrehozta. (? !) Nem tudom, más ezt hogy magyarázza. Szepes-Remetén akkor különben mérsékelten esett, és semmilyen komolyabb vihar nem volt. Dr. Bácsmegyei (Sammlung, 1722 : 68.) június.44 KECSKEMÉT és SZEGED vidékén oly nagy hőség uralkodott, hogy mindenféle vizek, kutak és kisebb folyók kiszáradtak. Ez nagy kárt tett emberben és állatban egyaránt. (I. h. 140.) július 25. LIPPAI kerület: Kápolnás (Krassó—Szörény m.) oly borzalmas zivatar volt, hogy nemcsak a learatott gabonát szórta szét, hanem a (vihar) házak, templomok és sóraktárak tetőzetét is lehordta; a felhőszakadás a sóraktárakban nagy károkat okozott. (Baróti II : 57.) augusztus. BESZTERCEBÁNYA. Egész augusztus három nap kivételével esős volt, igy a júliusi aratást elmulasztották, a gabona a földeken kicsirázott, és nagy kár keletkezett, a barométer többnyire változón állott, gyakran mutatott jó időre, de mindamellett állandóan esett. Bácsmegyei (Sammlung, 1720 : 140.) augusztus 8. ROZSNYÓ. Ennek az évnek nyara száraz volt, sok és majdnem naponkénti zivatarral, melyek hatását aug. 8-án mi is észleltük. De. 9 órától messziről mennydörgés hallatszott, fekete felhők vonultak fel, láttuk hogy ott zivatar van. Északról délnek vonult, az eső tőlünk (Szépét-Remete) mintegy órányi járásra volt. Rozsnyóban állandóan tüzes napsütés, az ég mindenütt derült, kivéve a már említett helyen lévő mintegy az éjszakával fenyegető nagyon fekete felhőkkel terhes irányban. Du. 2 óra után bármennyire fényesen sütött a nap, mégis szemünk fényét sebző villámlás kezdődött, melyet azonnal borzalmas, éles nem sokáig tartó, nem visszhangzó mennydörgés követett. Ez a villám két emeletes faházra csapott le a Guesomiensis utcába. . . . A község lakosai közül sokan voltak a mezőn s egyöntetűen megerősítették, hogy látták, amikor a fekete felhőkből egy tüzes gömb robbant ki, és hirtelenséggel a város felé tartott s kb. a sújtott ház körül hatalmas villámlás és dörgés után megsemmisült. Ez a villámcsapás semmilyen nyomot nem hagyott, minden horzsolás és törés friss, fehér volt, semmi sem égett. [Gömbvillám volt.] Dr. Bácsmegyei45 (Sammlung, 1721, : 201—204.) augusztus 20. LEIBIC. Menydörgés, villámlás és heves eső. A villám a kazal mellett agyonsujtott egy bérest .... Roxer I. házába is becsapott a villám a háztetőbe, lefutott a felső és alsó szobába, ahol nem tartózkodott senki. A „Kirch- berg” felőli utcán a megáradt Leibic patak vize hömpölygött le, amely hidakat is elsodort. (Weber, Leibitz:146.) szeptember 16. BUDA. A szüret kezdetét 16-ára állapították meg, miután (a bő termés miatt) sok hordóra, edényre van szükség; ép úgy, mint a múlt évben olcsó pénzen vesztegették a mustot. (Sammlung, 1820 : 287.) szeptember. EPERJES. Az ősziek jól fejlődtek, s tavaszig semmi kárt nem szenvedtek, a jó termés reménységének véget vetett a kellő nedvesség hiánya, az állan44 aug. 8-i értesítés Regensburgból. 45 Dk. Bácsmegyei István orvos latin nyelven igen részletes jelentést írt erről a gömbvillámról. Valószínűleg, amikor az a házra esett, szétrobbant s a házon több ágra szakadva, két helyen futott végig. Az eredeti igen részletes leírásból csak a legfontosabb részeket közlöm s különösen eltekintek a másoktól hallott s saját tarthatatlan elmélkedések kivonatolásától.
