Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1720 87 dó aszály. Az ősziek szalmájukat tekintve jól állottak, de a szemekben szegények, még a tavalyit sem érve el. A tavasziakat a szárazság miatt igen nagy kár érte, s különösen a zab sziik termést adott. Dél felé haladva az árpa és különösen a zab annyira elmaradtak, hogy alig volt mit learatni. A borsó alig adta vissza a vetőmagot és kicsiny, kukacos lett. A lencse valamivel jobban sikerült, de az átlagon alulian. A szilva a nagy hőség miatt többnyire lehullott, s amelyek beértek, kukacosak voltak, s kellő kellemes zamatjuk elmaradt; alma és körte valamivel jobban sikerültek s kevésbbé hullottak le. A dinnyének sem volt meg a kellő édessége és kevesebb is termett. A méhek rosszul rajzottak, voltak törzsek amelyek egyáltalán nem eresztettek rajt, előfordult, hogy 1—2 nap múlva a rajok visszatértek kaptárjukba, mert a méheknek a harmat hiányában, a nagy aszályban nem volt már legelőjük. A bor [Tokaj-Hegyalja] sem mennyiségét, sem minőségét tekintve nem Ígérkezik jónak, a szemnek nem fejlődtek, s a hűvös őszi időjárás a kellő érést megakadályozza. (Sammlung, 1720.: 286.) szeptember 5. FELSÖ-MAGYARORSZÁG. Ezen a napon leírhatatlan tömegű repülő hangya ereszkedett le a háztetőkre, ahonnan azonban egy igen heves zápor lemosta azokat, s reggelre hangyákon járhattunk. (I. h. 335.) szeptember 10. EPERJES. Ezen a napon már havazott, de már előbb ismételten volt dér. (1. h. 257.) október. EPERJES. Rcimann Adám részletes jelentésének kivonata a Tokaj-Hegy- aljai szőlő fejlődéséről és a bortermésről: A szőlő korán virágzott, káros harmat (dér) sem jég nem érte, mégis kevesebb és gyengébb bor termett, mert májustól augusztusig nem volt számottevő eső. Ezért a szőlő gyengén fejlődött, kicsiny maradt. Kevés gaz termett, s igy a szőlőket csak kétszer kapálták. Augusztusban volt ismételten hűvös eső, s egész szeptember esős volt; októberben pásztás esők voltak. Mindez akadályozta a szőlők beérését, bár október vége felé napsütéses idő volt . . . Aszú szőlő sem fejlődhetett csak egyes magas fekvésű helyeken. A szüret utónyár reményében kitolódott novemberre. A szüret a rendesnek '/3-ával kevesebbet adott. A hideg időjárás miatt nem jó a bor.46 (I. h. 414.) november. EPERJES. Reimann szerint: az augusztus majdnem állandóan nedves és esős, a szeptember nem mutatott nagyobb eltérést, bár vége felé ritkán esett. Október is hűvös és borult, azonban kissé korán állott be a hideg. November is nedves volt, közepéig hűvös. December esős, majd valamivel enyhébb lett. (Sammlung, 1720 : 490.) december 29. SZENTLÉLEK. (Udvarhely m.) „Ha az útnak rettenetes alkolmatlan volta sem lett volna, ez az esős üdő, az mely mián rettenetes károkat vallottam, itt olyan árvizek (FEJÉRPATAK) voltak,...” (Apor P.-né levele urához. II. köt. 82.) 1720. ASZALÓ. (Somogy m.)” ... a szőlő nagy része pusztán hevert és pedig Aszalón azér, mert a jég mindig elszokta verni.” (Acsády, 365.) BARTFA. ,,A város gazdasági viszonyai mélyen elszomorítók, a szántóföld csaknem kivétel nélkül rossz minőségű kövecses s a hegyoldalakban heves záporoknak, jégesőknek volt kitéve.” (I. m. 41 (i.) BRASSÓ. A parasztok boldogak voltak, ha egy köböl gabonát 60 dénárért tudtak eladni, a többi termény még sokkal olcsóbb volt. (10, BielZ, 59.) 10 10 Bkl Mátyás nagy tanulmányt írt az 1720. évi magyarországi bortermésről. (Sammlung, 1720: 417 428.)
