Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1720 87 dó aszály. Az ősziek szalmájukat tekintve jól állottak, de a szemekben szegé­nyek, még a tavalyit sem érve el. A tavasziakat a szárazság miatt igen nagy kár érte, s különösen a zab sziik termést adott. Dél felé haladva az árpa és különösen a zab annyira elmaradtak, hogy alig volt mit learatni. A borsó alig adta vissza a vetőmagot és kicsiny, kukacos lett. A lencse valamivel job­ban sikerült, de az átlagon alulian. A szilva a nagy hőség miatt többnyire le­hullott, s amelyek beértek, kukacosak voltak, s kellő kellemes zamatjuk el­maradt; alma és körte valamivel jobban sikerültek s kevésbbé hullottak le. A dinnyének sem volt meg a kellő édessége és kevesebb is termett. A méhek rosszul rajzottak, voltak törzsek amelyek egyáltalán nem eresztettek rajt, előfordult, hogy 1—2 nap múlva a rajok visszatértek kaptárjukba, mert a méheknek a harmat hiányában, a nagy aszályban nem volt már legelőjük. A bor [Tokaj-Hegyalja] sem mennyiségét, sem minőségét tekintve nem Ígérkezik jónak, a szemnek nem fejlődtek, s a hűvös őszi időjárás a kellő érést megaka­dályozza. (Sammlung, 1720.: 286.) szeptember 5. FELSÖ-MAGYARORSZÁG. Ezen a napon leírhatatlan tömegű re­pülő hangya ereszkedett le a háztetőkre, ahonnan azonban egy igen heves zápor lemosta azokat, s reggelre hangyákon járhattunk. (I. h. 335.) szeptember 10. EPERJES. Ezen a napon már havazott, de már előbb ismételten volt dér. (1. h. 257.) október. EPERJES. Rcimann Adám részletes jelentésének kivonata a Tokaj-Hegy- aljai szőlő fejlődéséről és a bortermésről: A szőlő korán virágzott, káros har­mat (dér) sem jég nem érte, mégis kevesebb és gyengébb bor termett, mert májustól augusztusig nem volt számottevő eső. Ezért a szőlő gyengén fejlő­dött, kicsiny maradt. Kevés gaz termett, s igy a szőlőket csak kétszer kapálták. Augusztusban volt ismételten hűvös eső, s egész szeptember esős volt; októ­berben pásztás esők voltak. Mindez akadályozta a szőlők beérését, bár október vége felé napsütéses idő volt . . . Aszú szőlő sem fejlődhetett csak egyes magas fekvésű helyeken. A szüret utónyár reményében kitolódott novemberre. A szüret a rendesnek '/3-ával kevesebbet adott. A hideg időjárás miatt nem jó a bor.46 (I. h. 414.) november. EPERJES. Reimann szerint: az augusztus majdnem állandóan nedves és esős, a szeptember nem mutatott nagyobb eltérést, bár vége felé ritkán esett. Október is hűvös és borult, azonban kissé korán állott be a hideg. November is nedves volt, közepéig hűvös. December esős, majd valamivel enyhébb lett. (Sammlung, 1720 : 490.) december 29. SZENTLÉLEK. (Udvarhely m.) „Ha az útnak rettenetes alkolmatlan volta sem lett volna, ez az esős üdő, az mely mián rettenetes károkat vallot­tam, itt olyan árvizek (FEJÉRPATAK) voltak,...” (Apor P.-né levele urá­hoz. II. köt. 82.) 1720. ASZALÓ. (Somogy m.)” ... a szőlő nagy része pusztán hevert és pedig Asza­lón azér, mert a jég mindig elszokta verni.” (Acsády, 365.) BARTFA. ,,A város gazdasági viszonyai mélyen elszomorítók, a szántóföld csaknem kivétel nélkül rossz minőségű kövecses s a hegyoldalakban heves záporoknak, jégesőknek volt kitéve.” (I. m. 41 (i.) BRASSÓ. A parasztok boldogak voltak, ha egy köböl gabonát 60 dénárért tudtak eladni, a többi termény még sokkal olcsóbb volt. (10, BielZ, 59.) 10 10 Bkl Mátyás nagy tanulmányt írt az 1720. évi magyarországi bortermésről. (Sammlung, 1720: 417 428.)

Next

/
Thumbnails
Contents