Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
80 1719 január. SOPRON. 1—10-éig nagyrészt hideg, 11. és 12. esős, déli széllel, 19-éig mérsékelt, 20. havas és fagyos, 21-e noha nyugati szél fújt, fagyot hozott, majd január végéig tavaszias idő volt. (Gensili, Sammlung, 1719 : 298.) január. BESZTERCEBÁNYA. December csatakos időjárása januárban folytatódott; egymást követőleg 2—3 napnál több fagyos nap nem volt. (Sammlung, 1719 : 21.) február 10. ORSOVA. A múlt évi bőséges aratásnak köszönhető, hogy az almási és orsovai kerületek alkalmazottai nem csatlakoztak a tömeges kivándorlókhoz. (Baróti, Pótf. 127.) február. SOPRON. Ez a hónap nagyrészt hideg, 17-ig hóval, azután esős és mérsékelt idő. (Sammlung, 1719. : 298.) február. BÉLGRÁD. Ezen a vidéken egész télen annyira meleg időjárás volt, hogy a földeken nem feküdt hó, a Duna nem zajlott. Zöldséget állandóan lehetett kapni, mint tavasszal és nyáron Bécsben. (Sammlung, 1719 : 137.) február. BESZTERCEBÁNYA. Enyhe, nedves, változó tél. (Go.) március. KOLOZSVÁR. Száraz hónap, éjjelente hideg, nappal száraz. (I. h. 275.) március. SOPRON. Nedves és mérsékelt, vége felé fagyos, hóval. (I. h. 298.) március. ERDÉLY. A székelyek között nagy az éhinség. Egy köböl búza 1 frt. helyett 6—7 frt., ezért sok szegény ember gyökerekkel táplálkozik, mások a kukorica torzsáját őröltetik s abból sütnek kenyeret. Sokan állataikat Oláhországba hajtották. A drágaság egész Konstantinápolyig terjedt. (I. h. 304.) április. DÉL-MAGYARORSZÁG. A hónap első felében sokat havazott és esett, majd derült időjárás következett. (I. h. 1720 : 405.) április. SOPRON. A hónap 9-éig hideg volt sok hóval, a később beállott esőzés 19-éig tartott, 20—26-áig derült idő, majd esős. Azt mondják a lengyel határon vörös hó esett.38 Gensili. (I. h. 673.) április 7. SOPRON. Nehéz zúgással dörgött az ég, egész nap villámlott, de egész nyáron nagyon ritkán lehetett mennydörgést hallani. (I. h. 673) május. SOPRON. E hó 5-éig derült és hideg. 12—13 bőséges zivataros eső. 22 és 23 és ezt követőleg is hideg időjárás. Gensili. (I. h. 1719:673.) május 15. BUDA. Borzalmas zivatar volt, az égbolt egészen elsötétedett, hasonlót hosszú idő óta nem észleltek. PESTEN a villám a megyeházba csapott s a kéményen keresztül nagy tűzzel 5 helyiségen áthaladt; az ott dolgozók sértetlenek maradtak, és csak egy zsámolyt zúzott össze. (Sammlung, 1719 : 531.) május 11 — 13, 22—23. SOPRON. 11-éig derült és hideg idő, 12—13-án sok eső zivatarral, valamint 22- és 23-án is, utána hűvös idő. (Gensili I. h. 673.) június 22. BUDA. Nagy zivatar volt, a villám két házba becsapott és 2 embert megérintett, akik azonban magukhoz tértek. PESTEN a villám a domonkosrendi kolostor tűzfalán végighaladt, a konyhában a szakácsot megölte, s ugyanakkor a szénásszekérről ledobott eg}7 szolgát, aki azonban magához tért. (I. h., 1719 : 653.) június. SOPRON. 6-áig meleg, 6— 13-áig hideg idő záporokkal, jégesővel, 14—20-a között engedett a hideg, majd száraz idő. (Gensili, I. h. 673.) július 13—14. ESZÉK. A Dráva igen megáradt és kiöntött. (Sammlung 1719. 35.) július. SZEPESBÉLA. A villám lecsapott, gyújtott és 20 ház leégett. (Buchholtz, Tagebuch 297.) július. NAGYBECSKEREK intézősége az adóbehajtáshoz katonai segítséget kér mert az idei termés kiadós volt. (Baróti, I. 299.) 38 Ezt a ,,véreső”-t bizonnyal a Magas Tátrában figyelték meg.
