Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1719 81 július 13. VERSEC. A kerületben borzalmas jégeső volt, amely mindent tönkre tett, sőt a kukoricát és a zabot a földbe verte. (I. h. I. 494.) július—augusztus. ORSOVA. V kerület aug. 19-én jelenti, hogy a hat hete tartó (júl. eleje óta) esőzés az orsovai almási kerületekben, valamint a temesi bánságban nagy károkat okozott. (I. h. II. 219.) július. SOPRON. Eleje forró, 3, 4 és 5-én eső, G-ától a hónap végéig izzó napsütés és forróság, mennydörgés és káros zivatar nélkül. Gensili (Sammlung, 1719 : 313.) augusztus. SOPRON. lG-áig nagyobb meleg volt, mint júliusban. A hőmérséklet39 48°, sőt 55° volt, azonban a tavalyi 62°-ot ért el. Szőlő igen kevés lett, mert az 1718. évi forróságtól igen kiszáradtak (a tőkék). Aug. 17-én esett, amelytől a meleg 24°-kal csökkent, 25-én újból 12°-kal emelkedett, s eltartott a hó végéig. (Uo.) szeptember. SOPRON. Derült és meleg idő C-áig, 7-én eső, 8—20-a között mérsékelt, száraz, szeles később nedves és hideg. (Uo.) szeptember. BUDA. Ebben az évben az egész királyságban bőséges gabona és bortermés volt. (Sammlung, 1719 : 328.) szeptember 30. BUDA. A szüret le, egészen Szeged vidékéig oly bőséges volt, hogy nem akadt elég hordó és akóját 17 garasért adták, a gabonanemiiek is bőven termettek. (I. h. 328., 330.) szeptember. FELSO-MAGYARORSZÁG. Eperjesi jelentés szerint a gabona egyes helyeken a múlt évi őszi nagy szárazság miatt még az elvetett magot sem adta meg, mert nem csírázhatott ki. Árpa, zab, de főképp lencse, borsó és bab igen jól sikerültek, mert tavasszal gyakrabban voltak meleg időjárás mellett pász- tás esők. A júniusi [!] hideg a gyümölcsfák nagyszerű virágzásában sok kárt tett, a cseresznye s más termés elfagyott s lehullott. A legelők a nagy nyári forróság miatt kiégtek, még a fűmagot sem kapták meg. A Tisza mentén, ahol a múlt évben a rossz termés miatt a gabonát nem aratták le, az magától vetette el a magot s az emberek több búzát arattak, mint amelyet szorgalommal elvetettek. A méhek a csendes meleg nyárban gyakran rajzottak, de a harmatok hiánya miatt nem szedhettek a virágról élelmet; a rajok rosszúl sikerültek, sok sok el is pusztult. A kerti-vetemények rosszúl sikerültek, s sok mag csak ősszel kelt ki a gyakori szeptemberi esők mellett. A káposzta feje kicsiny volt. A bortermés [Tokaj vidékén] jónak Ígérkezett, de a szeptemberi hideg és eső miatt az aszályos nyár után nem érhettek be a szőlőszemek s felrepedeztek, majd töpörödtek, az aszalt szemekhez hasonlóak lettek, de nedvesebb, kevésbé édes és kövér, s sok penész is képződött, minek következtében rothadtak és lehullottak. Ennek a szőlőnek puttonyáért 5 magyar frt-ot adtak, mig egyébként áruk 10-12 rajnai tallér, sőt még több is volt, mint pl. a múlt évben. Borban nagy volt a felesleg, de nem voltak olyan jók és tartósak .... Az aszubor nem sikerült s igy az sem időálló .... Reimann, (Sammlung, 1719 .: 325.) ' Az idei bor távolról sem volt olyan jó, mint az 1715. évi. (I. h. 330.) október. SOPRON. 14-éig esős, majd 24-ig száraz és mérsékelt, 25-én eső, utána végig derült és hideg idő dérrel. Gensili. (Sammlung, 1719 : 074.) október 19. LOVÖ. (Sopron m.) Igen nagy bőséges szüret volt. „Csodatermés, az em39 Nem ismeretes, milyen beosztású hőmérője volt Gensili orvosnak. Kétségtelen azonban 1718 nyarának jóval forróbb volta. Az itt közölt hőmérsékleti adatok nem értékelhetők. A 0° a skála + 10 és 12° körül lehetett, ami megfelel a feltételezett évi közép- hőmérsékletnek. G Időjárási
