Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
78 1718 Szóval ebben az évszázadban hasonló jó bor még nem termett, az ára is meglehetősen nagy volt, s mindjárt a szüret után 18—24 forinton kelt el. A későn termő hegyi szőlőkben az idén gazdag áldásos termés volt, egyedül a tó mellett volt kevesebb, mert a ragadozó madarak és a seregélyek nagy károkat okoztak. (Fauth, 86/b.) A seregélyek ebben az évben hihetetlen nagy tömegben léptek fel, s sok ezer arany értékű kárt okoztak. Mindenféle védekezés — lövöldözés, kere- pelés, lárma — eredménytelen volt. Ezért mindjárt Mihály napja után, hogy a termést megmentsék, teljes erővel nekiállottak szüretelni. (I m. 85/a, 8ö/a.) — SOPRON. Ez az év nagyon feljegyzésre méltó különös esztendő volt, amelynek nyarához hasonló — egy évszázad alatt — valószínűleg nem volt. A hőség oly átható és tartós volt, hogy a város körül sem fű és semmiféle sarjú nem termett. I)e még a Rábavidéken is, valamint az egész országban most úgy nézett ki, mintha itt soha fű nem termett volna. Minden száraz és kopár volt. A nagy takarmányhiány miatt az állatokat „nád szénával” etették. Szénát Magyarországból drága pénzen hoztak . . . (Uo.) január. SOPRON. A hónap eleje fagyos, 9-én eső, 14-éig mérsékelt időjárás, 15-étől végig erős hideg, hótakaróval. február. 14-éig igen hideg, később mérsékelt és száraz. március. Eleje fagyos, 4-én és 5-én forgószelek, 19-éig felhős, majd mérsékelt és száraz. (Gensili. Sammlung, 1718 : 797.) április. Hideg, esős és szeles egészen 20-áig, később a hó végéig meleg és derült. A hőmérő szerint olyan meleg volt, amilyen más években júliusban szokott lenni. Szt. György napja körül a gabona már mindenfelé kalászba szökött. május . . . Derült és kedvező, 5-én a meleg 15°-ra süllyedt, 13-án ismét növekedett a meleg, zivatarral. 16-án a majdnem 4 hét óta várt bőséges eső megöntözte a szomjas földeket, s mintegy felfrissítette a levegőt. 19—26-a között meleg idő, 27-én általános eső a már-már kiszáradt mezőket és réteket helyrehozta. E hónap 4-e és 5-e körül már teljesen érett földiepret szedtek össze, cseresznyét hoztak be. 12-én a szőlő virágzott, ami emberemlékezet óta még nem történt. június. Az eleje meleg, közbeiktatott eső ugyan volt, de 3.—16. között nagy szárazság, 17-én eső, 20-án a hőség 6 fokkal meghaladta az elmúlt évek hőségnapjainak melegét. A hónap vége körül esők, hideggel és zivatarral, amely a szőlőkben igen nagy károkat okozott. (Gensili. Sammlung, 1718 : 1178.) július. Ebben a hónapban 8-áig 22°-ig süllyedt a hőség, kilencedikén emelkedett, és a hó végéig igen nagy volt a szárazság; a rétek kiszáradtak, széna majdnem semmi, zab kevés, gabona valóban szerfölött korai és elég gazdag termés lett volna, hacsak a hevesebb szelek sok magot ki nem vertek volna. A nagy meleg miatt a gyümölcsfák szerfelett korai és bőséges termést adtak. Borzalmas villámlások, dörgések voltak. Egy villámcsapás egy utasnak a pénzzacskóját is érte, az abban volt aranypénzek megolvadtak, a pénz mellett volt egy aranyozott óra, az erszénnyel együtt sértetlen maradt; egy másik embernek a kardját átlyukasztotta, a kardhüvely pedig sértetlen maradt. (?) augusztus hónap egészben véve igen száraz volt, nagy meleggel, ezért a szőlőkben kár keletkezett, mert elperzselődtek. Amig nálunk augusztusban a legnagyobb meleg volt, ugyanakkor Felső-Magyarországon, a Kárpátokban Késmárk körül magas hó esett.
