Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1718-1719 79 szeptember. 15-éig meleg, 16- és 17-én mérsékelt esők, 23- és 24-én és a hónap vége körül hideg; már a hónap elején érett a gesztenye. (Gensili, Sammlung, 1718 : 1586.) október. 6-áig hideg és száraz, 7-, 8- és 9-én esős, majd mérsékelt, november. Szeles, derült és mérsékelt 23-áig, a vége felé felhős és hideg, december. Derült időjárás, a vége felé fagyos, havazásokkal. (Gensili,37 Sammlung, 1718 : 1953) — TOKAJ-HEGYALJA. Az 1718 évi szüretről Reimann J. A., Eperjes „tudós és szorgalmas” főfizikusa igen részletes beszámolót írt a „Sammlung”-ban. [amelyből csak az időjárással szorosan kapcsolódó pár részletet közlünk] A Hegyalján korán, már János nap (jún. 24.) előtt pár héttel virágzott a szőlő; a termés ugyan kétszerese volt a tavalyinak, de még sem annyi, amennyit vártak, ui. egyes helyeken a jég nagy kárt okozott, másrészt az idén a madarak (seregélyek) hihetetlen mennyiségben jelentek meg, s a hegyőrök számát meg kellett duplázni, akik, mint sejthető, sok szőlőt elfogyasztottak, egyéb élelem hiánya miatt .... Édes Ízletes bor helyett, az idei bor ugyan erős, de hiányzik a zamatjuk, bár egy nem egészen kellemetlen kesernyés ízzel bírtak . . . Aszalódott szőlőszem is kevés volt...........Számottevő meleg miatt korai volt a virágzás s iot az „axióma” járja, „ha a szőlő János nap előtt elvirágzik, jó, kitűnő bor várható” . . . Hiányzott a nyári nedvesség a szem fejlődéséhez . . . [Itt részletesen ismerteti számos külföldi kutató talaj és víz vizsgálati kísérleteit és eredményeit, valamint nézeteit a talajmenti fagyokról, árnyékhiányról.] Mitkolc, Afzaló vidékén több eső esett, s ott a szőlő jobban sikerült. (Sammlung, 1718 : 1725)- „MAGYARORSZÁG. ERDÉLY és sok más Országokban a’ tavaszi, s’ nyári hallatlan szárazság miatt mait [majd] minden vetések, vetemények, füvek el veszvén, és sok folyó vizek, s’ Tok ki száradván (némelly Havasi tartományokon kívül) sok faluk széjjel bujdosnak.” (Spangár, 97., Bielz, 71. tévesen 1719 alatt sorolja fel.)- ERDÉLY. Az 1718 és 1719 évi pestisjárványról nagyobb irodalmi összefoglalást ad ALBRICH Johann életrajzi adatainál: TRALSCH Joseph Schriftsteller- Lexikon oder biographisch-literarische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutschen 1. 20. Kronstadt (Brassó) 1868.- SZÉLESSÉG. Száraz esztendő, a nyár folyamán alig egyszer ha esett. Hiány keletkezett gabonában és szénában egyaránt. 1585 évi szárazsághoz hasonlítják. (Bredetzky, Neue Beyträge, 48.) január 27. BÁNSÁG. A Duna és Száva melletti községek részére a fenyegető éhínség elhárítására gabonaelőleg adandó. (Baróti, II. 216.) Január. ERDÉLY. A tél állhatatlan és változékony volt, 2—3 fagyos nap, majd ismét nedvesség. Kevés jegünk volt, úgyhogy azt nyárra eltenni nem lehetett. (Sammlung, 1719 : 21.) * Czegei megfigyeléseit 1. a 2. (483. o.) Függelék alatt 37 Ezekből a feljegyzésekből is kitűnik hogy Gensili (Gensel) János Ádám főfizikus rendszeres időjárási megfigyeléseket végzett, volt barométere és hőmérője, azt leolvasta, de hogy hova kerültek feljegyzései nem tudjuk.
