Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1718- PALÓC. Ezen esztendőben tavasztól fogvást egész ad 24.34 rettenetes szárazság !\i

volt ország szerte, és mind őszi, tavaszi vetés kiszáradván, nagy terméketlenség és szükség következett. (Pálóczi—Horváth, 270.)- RÁCKEVE. ,,Ez valóban sovány, szűk esztendő volt. Egy mérő búza 4 frt. 50.

A téli időben az Duna be nem fagyott, hogy járhatták volna az emberek.” (Magdics, 107.)

június. GÖMÖR M. Alább felsorolt községekben a jégverés35 36 okozta károk a következő Frt. értékkel becsiiltettek fel:

Zubogy

200

Sebespatak

100

Lubenyik

100

Maié

400

Geczelfalva

200

V izesrét

100

Putnok

2000

Oláhpatak

100

Murányalja

150

Nagyragály

150

Jólész

100

Muránylehota

150

Poszoba

200

Ochtina

200

Murányhosszúrét 100 '

Feketepatak

100

Chizsnyó

100

Összesen

(Ac

4450 Ft. sády, 330.)

— KŐSZEG. hogy az 1718-iki év kivételével, melyhez hasonló bőségű

[szőlőtermés] e tájon emberemlékezet óta nem volt.” (Acsády, 435.)

ERDÉLY. ,,A döghalál, drágaság és éhség sok helyeken Erdélyben szörnyűkép uralkodott.” (L. K. 1726.)

MAGYARORSZÁG. ERDÉLY. ,,...., a’ legszárazabb és -hevesebb nyár;38 9 hónapig egy tsepp esső se volt; minden vetések, vetemények, füvek sőt fák is kiszáradtak; a’ nagy folyóvizek úgy elapadtak, hogy a’ miatt a’ falusi Népek széllyel bujdosnának; olly éhség lett utánna, hogy a fa rügyét és hóját, gyökereket, füveket sőt a’ döglött kutyákat és matskákat is megennék Erdély országban; ebből ismét olly döghalál támadt: hogy ugyan Erdélyben 100 ezer embernél több meg halt.” (Pap, H. M„ I. 1821 : 387.)- BÁCSFA. (Pozsony m.) ,,1718-ban itt óriási vihar pusztított, mely a (Ferences) kolostor tetőzetét elvitte.” ,,Egy-két héttel később a vihar megismétlődött és ledöntötte a templom homlokzatát.” (Mg. Vm. V. Pozsony, 31.)

BÁNÁT. Kiadós termés volt. Elrendelik (1719. febr. 10.) a hivatalnokoknak, hassanak oda, hogy a népet a kivándorlástól visszatartsák. (Baróti, II. 217.)

DEBRECEN. Meleg és száraz esztendő, tavasszal ködök és esők, annakutána meleg idő égi háborúkkal, dó bor. (D. M. K. 1831.)

REGÉC. (Abauj- Torna m.) „Nagy forróság és szárazság, amelyet leginkább a tavasziak sínylették meg.” (Bakács, 119.)

SOPRON. Ez az év nagyon száraz volt, de kiváló bor termett, mégpedig oly erős, hogy égetett. „Ha az ember az ujját a (pohár) borba dugta s igy a fény felé tartotta, az égetett.” Jó közepes mennyiség termett, gabona azonban kevés, de jó. Takarmány felette kevés lett. (Bruckner.)

SOPRON. A szőlőszemeknek több mint 2/3-a olyan volt mint a mazsola, amilyent Spanyolországból, vagy máshonnan hozhatnak, s bizonnyal nem is volt közöttük különbség ... A későn termő hegyeken is oly hihetetlen édes és nemes bor termett, hogy még a Potzmann szőlőben termett bor is olyan volt, mint máskor a legjobb egyéb kiváló hegyi szőlők bora.

34 A szövegből a hónap neve hiányzik, valószínűleg őszig tartott .

35 Valószínűleg júniusban voltak jégverések, amit igazolnak Reimann fentebb közölt feljegyzései

36 Hennig (tifi) is 9 havi aszályt említ és Parisban a hőség 3(i C°.