Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

76

m\ $

szerint Mihály napja előtt nem szabad szüretelni, nehogy a sziléziaiak31 lármát csapjanak . . . (Fauth, 84/b, 85/a.) szeptember 21. SZÉPLAK, (Sopron m.) „Annyi a kártevő madár a szőlőkön, minta felhő; minden holdat két ember őriz éjjel-nappal, még sem tudják a kártól megóvni.” (Széchenyi György levele fiához. Csatkai, Seregély veszedelem 164.) október. MAGYARORSZÁG. Igen korai szüret rendkívül édes szőlőből. Dél-Magyar- országon a szőlőkben a seregélyek nagy kárt tettek, még ha közéjük lőttek is, avval sem lehetett tőlük védekezni. A bortermés bőséges volt.32 (Sammlung) 1718: 1618.)

október. TEMESVÁR. E hónap első felében a nagy hőség és aszály következtében annyira kiszáradtak a folyók és mocsarak, hogy alig volt elegendő viz az emberek és állatok részére. A vizet nagy távolságokból kellett hozni. (Sammlung, 1718:

1694.)

október. BESZTERCEBÁNYA. A nagy aszály október végéig tartott. (Sammlung, 1718 : 1800.)

november. BESZTERCEBÁNYA. Novemberben nedves, ködös és zivataros idő volt, amely idő fokozódott a téli napfordulóig, az enyhe esős idő eltartott februárig, anélkül, hogy 2—3 napon egymást követően téli hideg lett volna. (Uo.) november. BUDA. A Duna a hó vége felé is még oly alacsony vizállású volt, minő emberemlékezet óta nem volt. (Uo.)

november. BESZTERCEBÁNYA. A szárazság okt. végéig tartott. November elején az idő nedvessé és ködössé vált. (Uo.) december. BESZTERCEBÁNYA. A nedves és esős időjárás folytatódott annyira, hogy nem volt 2—3 nap egymást követőleg téli faggyal, hanem legtöbbször meleg esőzések voltak. (Sammlung, 1719 : 21.) december. BUDA. Az enyhe idő még tart, és a Duna ezen a vidéken oly sekély, amilyen emberemlékezet óta nem volt. (Uo. 1718 : 1934.)

1718. BARCASÁG. Nagy és erős pestisjárvány volt. Itt 18741-en haltak meg. (Brassó, Quellen, IV. 70.)- ERDÉLY. Ebben az esztendőben olyan hallatlan szárazság és hőség uralkodott,

hogy a források és jelentős folyók is kiszáradtak; sem az őszi, sem a tavaszi vetések nem hoztak termést; olyan hallatlan éhínség tört ki, hogy az emberek jóformán egymást falták fel, — mint ahogy az OSDOLÁBAN (Háromszék m.) is történt —; a nép fakéreggel, különböző füvek magvaival és egyéb, soha nem hallott élelemmel táplálkozott; hasonló éhínségről századok óta33 nem lehetett hallani; ennek ellenére jó és nemes bor termett; minthogy semmi fü nem nőtt, a nép a jószágot idegen tájakra hajtotta. — A fűnek a gyökere is elperzselő- dött mintha a föld kiégett volna, és az azelőtt nedves területeken sem termett semmi széna. BRASSÓBAN és HÁROMSZÉKBEN pestis kezdődött. (Apor, Synopsis, XL: 160.)- SZÁSZHERMÁNY. (Brassó m.) Szászhermány mellett az erdőben kiégett a

föld s még ma is annak neve: „a kiégett föld”. (10. Bielz, 59.)

— NAGYSZEBEN, MEDGYES, BRASSÓ és különféle falvakban sokat szenvedtek a pestistől. Az állhatatos hőség miatt nagy drágaság keletkezett és egy köböl gabona 4 frt-ba került. (10. Bielz, 59.)

31 Sziléziába szállították a soproni borvidék termésének javát. Attól tartottak az átvevők, hogy a korán szüretelt bor nem oly jó s valószínűleg nem oly tartós, 1718 rendkívüli nagy hősége után indokolt volt a 3 — 4 héttel előbbi szüretelés.

32 Reimann igen terjedelmes leírása.

33 1 60 3 és 1604 években rendkívül nagy éhínség volt Erdélyben.