Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1718 75 június 22. GIRÁLT (Sáros ni.) vidékén Ény-ról DK. felé haladó zivatar jege tyúktojás nagyságnyi volt, áttörte a háztetők zsindelyeit, gyümölcsfák termését elpusztította. A jég napokig nagy tömegben fekve maradt. Foglyok, császár- madarak és nyulak tetemeit találták az erdőkben. (Uo.) június 20. HARASZT (Szepes in.) és ZEMPLÉN M. Négy mérföldnyi sávon mindent elvert a jég. Állatokat vert agyon, emberek megsérültek, a gyümölcsöt teljesen lepusztitotta. A vetés az északabbi vidékeken jobb, dél felé haladva mindig rosszabb lett. LŐCSE vidékén jobb volt az aratás, mint Eperjes felé. Legjobb volt a zabtermés, valamint a borsó és lencse is jó volt. Gyümölcsfák korán virágzottak, május 10-én már érett cseresznye volt. Eperjes vidékén május 19-, 20-, de különösen 21-én oly erős fagy volt, hogy az edényekben ujjnyi vastag jég képződött; ez a fagy a gyümölcsben nagy kárt okozott. A város védett kertjeiben jó gyümölcstermés (cseresznye, meggy, szilva) volt. Alma és körte később virágoztak, fagykárt nem szenvedtek. Az uborka is elpusztult s újból termelték. Dinnyetermés gyönge. Szénát augusztusban csináltak, rövid és gyenge volt. Méz alig volt, a méhek kevés rajt bocsátottak ki, egy kas legfeljebb egy rajt eresztett. Egyesek véleménye szerint a mézharmat begyűjtésétől sok méh elpusztult, de ez nem valószínű, hanem inkább a gyakori júliusi esők miatt a méhek nem gyiijthettek mézet. Reimann, (Sammlung. 1718. Uo.) augusztus. BUDA. A tartós nagy aszály miatt a vizek elapadtak, s nagyrészt a Duna is kiszáradt. Ezért a katonaság a Duna mentén volt kénytelen sátrait felütni, mert a fű elszáradt. (Uo. 1574.) augusztus 9., 10., 11. SOPRON. A teljesen szokatlan nagy nyári hőség hegyeinkben mind a korán, mind a későn érő szőlőkben igen nagy kárt okozott. A nyugati lejtőn lévő szőlők a délutáni napot erősen kapták, s oly vörösek lettek, mint a nyers hús, igen nagy részük leszáradt, s a szemek a tőkéről leperegtek, mintha a jég verte volna le. A keleti oldalakon a veszteség még nagyobb volt. .. (Részletes leírás.) Ha a soproni szőlővidéket ért kárt egybevetjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a mérhetetlen hőség miatt jó néhány száz akó borral kevesebb termett. (Fauth, 84/b.) augusztus 15. BÉCS és MAGYARORSZÁG. Korai és igen édes szőlő volt már aug. közepén. Bizonnyal már szeptember közepére várható a szüret. Reimann, (Sammlung, 1718. 1488.) augusztus 19. BRASSÓ. 19 -én kezdett esni esett éjjel-nappal 7 napon át. Az áradás oly nagy volt, hogy a boglyák vízben állottak s azokból az ár sokat elsodort. (Quellen, Brassó, IV. 90.) augusztus 20. TEMESVÁR BÁNSÁG. Oly nagy jégverés volt, hogy a sátorozó katonaság nem tudta hova meneküljön. A jégszemek a sátrakat átütötték, nagy lyukakat okoztak, és elég sokan meg is sebesültek. Reimann. (Sammlung, 1456.) augusztus. CSANÁDI KERÜLET. Néhány községében jégzivatar pusztított. (Baróti, I. 231.) augusztus vége. SOPRON. Elővárosi emberek kezdték a szőlőt hazahozni s igen ió must lett belőle, mert az összes szőlőhegyeken a szőlő teljesen beérett. (Fauth, 84/b.) nyár. BRASSÓ, BARCASÁG. Az összes patakok kiszáradtak. Quellen, Brassó, (VI. 82.old.) szeptember 5. SZÉPLAK. (Sopron m.) Az összes szőlőkben leszüreteltek, s ott helyben (akóját) 7 frt. 30 kr-ért eladták. Sopron város tanácsának határozata
