Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
66 1716 dagadt, s a mocsárok is az egész vidéket nagy kiterjedésben borították, amik Jenő hg. hadmozdulatait megnehezítették.” (Szentkláray J., Száz év. I.: 124.) — PÁLÓC. „Ezen esztendő tavasz vetés után circa két holnapig jó termékeny volt, de azután egészlen többire álhatatlan hideg és sován, úgy hogy alig lehetett kitakarodni nagy kárral is majd Szent Mihály napig, igen hátra esvén az aratás nem külömben az vetés is, Mihály nap (szept. 29.) után két héttel csak alig kezdhették is az rendkívül való szüntelen essőktűl. Az szőlők termése penigh országszerte rettenetesül el ragyáit és semmi se lett, és érésre sem vehette magát. Azonban circa 18 octobris rettenetes fagy lévén, egres korában mind elfagyott, úgy hát ez idei termését szölejinknek senki calculusában sem teheti, mind elveszett. A búzának rozsnak alkalmas termése volt, de az tavaszinak kiváltképpen, az marhák igen dühöttek (így!). Ezen esztendőben makk országszerte sehol sem volt.” (Pálóczi Horváth, 266.) — SOPRON. . . . Nedves hűvös nyár volt, sok bor termett, de olyan savanyú, hogy csak vízzel volt iható. Gabona még közepesen termett, de takarmányban nem volt hiány. (Bruckner.) — SOPRON. 1) A hosszantartó tél miatt 1715 Mihály napjától 1716 áprilisáig a szobákat megszakítás nélkül fűteni kellett. 2) A száraz téli fagy következtében a tőkék tönkrementek, ennek ellenére a szép őszi időjárásban igen szépek lettek. 3) Az erdők későn zöldelltek, amennyiben 14 nappal György után (máj. 8.) nem volt még zöld lomb látható, sem a szőlőkben, sem pedig az erdőkben, sőt május közepén még egy zöld nyárfa sem volt látható. 4) Igen sok szőlőben úgy látszott, mintha a kemény tél következtében minden elhalt volna, mert a tőkék teljesen elhaltnak látszottak és a rügyezésnek semmiféle jele nem volt. 5) A gabona egészen alacsony volt, s május közepéig a tavaszi vetésből semmi sem mutatkozott. 6) A gyakori és részben korai és káros jégesők máj. 15, 21. és jún. 28, valamint júl. 31-én voltak. 7) A július végével a vihar által a búzában okozott nagy kár olyan volt, hogy egyes szántóföldeken két duplamázsa kivert szemet találtak, amiért is sok földet újból fel kellett szántani. 8) Az összes gyümölcsfák kései érése miatt októberben volt csak szilva és lettek más gyümölcsök édesek. 9) A kései aratás, mert általában 8 nappal Margit nap (júl. 13.) után kezdtek aratni, és 8 nappal Jakab napja (júl. 25.) után mehettek az aratók és kapások a Rába vidékre. 10—11) Mihály ünnepe körül (szept. 29.) nem volt még édes érett szőlő, sőt egyes szőlőhegyekben Mihály után 8 nappal még egyetlen érett szem sem volt, és ha szeptember 7-én nem esett volna az a kellemes meleg eső, akkor még a fele szőlő sem érett volna meg félig. 12) Kevés, de igen erős nyári nap volt, és ezért a gyümölcsök, a dinnyék nem érhettek meg. 13) A borzalmas lisztharmat az összes hegyi szőlőkben és a fákon is tönkretette a várható termést. 14) Nagy volt a kár a cukorrépában, mert az csak diónagyságnyi lett, és alig a 100-ad része érett meg. 15) A tölgyerdőknek általában nem volt makktermésük.
