Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1716 —1711) 67 16) Az okt. 28—29-i nagy fagy az összes hegyi szőlőket leperzselte, és még meg sem érett szőlők leszüretelósére mentek az emberek .... 17) Szerencsétlenségükre igen kicsiny volt a szüret, és amellett borzalmasan savanyú, gyalázatos bor termett, a must is savanyú volt, és az ára annyira kicsiny volt, hogy emberemlékezet óta ilyen gyalázatos bor nem került a soproni pincékbe. 18) A május 15-én a meggyesi hegyekben és 21-én a Klauszuren magaslaton lezúdult heves zápor a szőlőket borzalmasan kimosta, lehordta a földet, mindent betemetett, a hidakat elhordta, és a fel nem szántott szántókat is pusztította, a felásott földekről a földet elhordta, a beültetett helyekre vitte a földet, azokat elborította, — különösen a Klauszurent az elhordott földet nagy költséggel ismét fel kellett hordani a csupaszon álló tőkéket, gyökérzetet újból földdel beborítani. 19) (Isszel a szőlőtő még nem érett meg téli nyugalmára s igy meg kell várni, mint lesz az jövőre. (Fauth, 75—77.) — VERSEC. „Az egykor oly hires bortermelésnek már csak elszomorító nyomai maradtak volt. A szölőskertek kicsinyek, rosszúl miiveltettek, s boruk oly savanyít volt, hogy az akkori bortermesztés a hajdaninak még csak árnyéka sem lehetett.” (M illek er, Versec, I. 72.) 1717.* február 6. SOPRON. Szokatlanul szép és kellemes nap volt, amely az eddig feküdt meglehetős nagy havat igen olvasztotta, és a szántóföldekről valamint a szőlőkről is a hó eltűnt. Ez a meglehetősen jó időjárás 8-áig bezárólag tartott, 9-én azonban goromba idő támadt, amely átható hidegével — ezek voltak a tél leghidegebb napjai és aggályos szélviharával folytatódott, és veszélyessé vált a hótalan szántókra és szőlőkre. (Fauth, 77/a— b.) február 20. SOPRON. Ismét kellemes időjárás állott be. (l'o.) március. SOPRON. A március szép, derült, meleg és száraz idővel köszöntött be, egyedül 4-étől 10-éig volt borult és köd, s naponta nedves idő 10—11 óráig, majd szép, kellemes napok következtek 18-áig, amikor meglehetős, de mégis meleg szél támadt, és mindenfelé jó kezdete volt az új évszaknak. (Uo.) április. SOPRON. Zivatarokkal és némi esővel változóan, meleg napsütéssel jött az április. Mint máskor, most is lisztharmat lépett fel. 9-én meglehetősen hideg volt, amely hideg 11-ére erősebbé vált, mert éjjel még a talaj is erősen megfagyott, és a Lagendorfer féle magas területet hó fedte. (I. m. 78/a, 79/b.) április 12. SOPRON. Reggel nagy dérre ébredtünk, majd erős és zord szél fújt, mely a gyümölcsfák miatt aggodalomra adott okot. (Uo.) május 5., 6. BARCA patak. Oly heves felhőszakadás volt jégzivatarral, hogy a Barca kilépett medréből, s az ár a tavaszi és őszi vetéseket legnagyobbrészt elárasztotta. (Quellen, Brassó, IV. 90.) május 14. SOPRON. Esővel egy kis jég is hullott, de kárt nem okozott. (Fauth, 83/a.) május 21. SOPRON. Erős nedves dér („Wasser Reif”) volt. (Uo.) május 22. SOPRON. Ismét erős dér volt, a mélyen fekvő szőlőkben helyenként ismét meglehetős kárt okozott. (Uo.) * Czeoei megfigyeléseit 1. a 2. (482. o.); EPERJESt 1. a '.i. (491. o.) Függelék alatt.
