Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1716 65 ERDÉLY. Nyáron és tavasszal alig két hónapig tartott a meleg. Tavasszal az északi, nyáron pedig a nyugati szelek minden termény fejlődését annyira hátráltatták, hogy azok növekedésükben négy héttel visszamaradtak. Vete- mény és gyümölcs nem ért be, és az őszi (korai) fagyok miatt éretlenül maradt fürtök olyan rossz bort adtak, hogy azt inkább ecetnek nevezhetted volna. Ilyen rendkívüli időjárásról, mint amilyen az idei volt, a történelemben sem olvashattunk. (Apor, Synopsis, XI. 158.) október 11 — 13. SOPRON. Meglehetősen erős dér hullott, hasonlóképen 13-án is (Fauth, 74/a.) október 20—29. SOPRON. Reggelre valami kevés hó feküdt, a megelőző három napon át tartott erős viharos szél, szigorú hideg után, a hó azonban azonnal elolvadt. 28 —29-én meglehetős fagy volt, miáltal az amúgy is gyalázatos és éretlen szőlőfürtök egész vörösen és húsosán lógtak a tőkén. (1. m. 76/a.) október. MAGYARORSZÁG. ERDÉLY. ,,A' hosszú hideg szelek a- gyümölcsözé- seket akadályozván meg sendülésében, úgy a’ szőlőket egresül sok Országokban a’ fagy el rontya Mind Szent havában.” (Spangár, 94.) november 5., 9. SOPRON. A szüret kezdetét vette. A lisztharmat ebben az évben — minden mással szemben — mindenben nagy kárt tett. A szegény emberek Isten szép áldását nyerték volna általában, ha már 1713-tól fogva nem lépett volna fel 1716-ig a lisztharmat, amely a termést elpusztította. (I. m. 74/a.) 1716. DEBRECEN. Kemény és tartós tél, sok hó; nyáron éjszakai hajnal fények. Sok eső villámlásokkal, a legkevesebb meleg napok. Drágaság. (D. M. K. 1831.) DUNA.26 Alsó Ausztriában nagy jeges árvíz volt, amely nagy házakat és hidat sodort el. Szőlőkben és szántóföldeken is kárt okozott. (Weikinn, IV. 95.) ERDÉLY. „Sem tavaszt, sem nyárban meleg nem vala, Még két holnapig is az meleg nem tarta, Tavaszszal északi szél sokáig fúva, (Erős) nyugati szél nyárban igen tarta.” „Gyümölcs mind vetés növése megcsökkenék (Búzánk) hetek múlva növéseket kezdék, Gyümölcsünk és penig hogy meg nem érheték, Bor is az eczetnél alább való termék.” „Ilyen rossz időre nem emlékeztének, Az öreg emberek ilyet nem értenek, A historicusok ilyet nem tettenek, A históriában, sem fel nem jegyeztek.” (Apor, Vers, I. 294—5.) — ERDÉLY. „Ebben az esztendőben a rendkívül száraz és fagyó szelek miatt a szőlőkben a fürtök, — s a többi gyümölcsök is hasonlóan — nem érhettek meg, ezért igen gyenge bor termett.” (Apor, Synopsis, XI : 157.) FEJÉR M. Duna áradása (Károly, I. 16; Zawadowski, II. 36.) NAGYPALÁNK. (Temes ni.) „Az év esős, vizenyős lévén a Béga annyira megHazánkban, Fejér megyében ugyancsak feljegyezték. £> Időjárási
