Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
G4 1715-1716 — PANYOLD. ,,56 köblös földjük már 7 éve viz alatt áll.” (Uo.) — SZAMOSSZEG. . a Tisza, Szamos és Kraszna áradásai miatt földjeiket 16 éve nem művelik s csak gyümölcstenyésztésből élnek.” (I. m. 370.) — TOHAT. (Közép-Szolnok m.) ,,A földeket árviz járja.” (I. m. 341.) — TURBUCA. „A község a Szamos árvize miatt áttelepült . . .” (I. m. 340.) 1716.* tél. SOPRON. Az elmúlt tél eléggé nevezetes volt, mert már Mihály napja körül (szept. 29.) vette kezdetét és megszakítás nélkül tartott április 15-éig szokatlan nagy száraz hideggel, úgy hogy a legjobb és a legrosszabb szőlőkben a tőkék nagy kárt szenvedtek. (Fauth, 71/b.) március 17. EPERJES. „Pethő Mihály gróf főispán az óriási vizek miatt [a Tarca áradása] nem bir bejutni az eperjesi kongregációra.” (Tóth S. Sáros m. I. 25.) március 19—29. SOPRON. Felejthetetlen szép, kellemes napunk volt 19-én, azonban másnap, 20-án meglehetős kemény és hideg szél kerekedett; márc. 21-én nagy hideg tört be, és 22-én meglehetős hófergeteg és átható hideg idő következett, és ez a hideg idő 28-án estig tartott, majd újabb nagy hideg tört be, úgyhogy 29-én reggelre felkelve meglehetős havunk volt, amely azonban még aznap eltűnt. (Uo.) május 6. SOPRON. Május kezdete meglehetős hűvös volt, de dél körül mindig melegen sütött a nap, mig végül május 6-án erős szárazság után leesett az idén y. az első eső, amely annál kellemesebb és termékenyebb volt, mert a talaj teljesen \j kiszáradt, az árpa- és búzavetés elpusztult, s a tavasziakból nem látszott • semmi. (I. m. 72/a.) május 15. SOPRON. Délben % 12 körül nagy záporeső volt, amely alatt egy nehéz, több mint két órán át tartó zivatar is kitört, 3/4 1-kor borsónagyságú jégszemek is estek 2—3 Miatyánknyi hosszú ideig. [1 — iy2 perc] (Uo.) május 21. SOPRON. D. u. 2 órakor félelmetes menydörgés mellett jégeső hullott, amely egyes szőlőkben annak több mint felét elpusztította. (I. m. 72/b.) július 28. SOPRON. Déli 12 órakor a külső hegyi szőlőkben (Greiszen, Dudles stb.) jégeső volt. (I. m. 73/a.) július 29. MAGYARPOLYÁN. Hatalmas jégeső volt Polyánban és más helyeken is. (Pethő, 332., Tóth E., Rendkívüli.) július 31. SOPRON. Este 6 óra körül HARKA és BALF szőleiben erős jégeső volt, miáltal a szőlőnek több mint %-e, fel egészen a bányákig tönkrement. Ezt követőleg 3—4 napig tartó szélvihar volt, amelyik a még lábon álló búzában rendkívüli kárt tett, úgyannyira, hogy a búzaföldeken csak a szalma maradt meg, mert a magot mind kiverte. (Fauth, 73/a.) augusztus 12. BRASSÓ. Augusztus 12-én havazott és a hó a brassói kaszáló réten is látható volt. (10. Bielz 58; Lurtz 4, Tartler krónika.) augusztus 24. KÉSMÁRK. Bertalan napján nagy hó esett. (Buchholtz, Tagebuch, 293.) augusztus. SZEPESSÉG. Fagy volt, amely ártott a veteményeknek. Utána marhavész is volt. (Bredetzky, Neue Beyträge, 48.) nyár. ERDÉLY. Majdnem az egész nyáron át nagy árvizek voltak, amelyek sok kárt okoztak. (Quellen, Brassó. IV. 90.) * Czegei megfigyeléseit 1. a 2, (481. o.) Függelék alatt.
