Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1715

(Ki

s a mezőgazdaság állapota is a legkielégitőbb volt ESZTERGOM, SOPRON s részben VESZPRÉM és VAS vármegyékben.” (Acsády, 54.)

ERDÉLY. Elég jó bortermés volt. (M. Gt. Sz. XII : 74.)

GYORÓ. (Sopron m.) . a határ nagy része árvizek folytán elmocsarasodott

s nem lehet művelni.” (Acsády, 367.)

HONT M. „Az esztendő Ínséges volt. Az üres házak és házhelyek száma 4(55 volt. Rimaszombaton (Gömör m.) magában 84, Klenócon 48 és Kokován 43.” (Acsády, 335.)

KOLOZSVÁR. „Ebben az esztendőben a tél igen erős és hosszú volt, a tavasz és nyár csupa esővel tölt el; iigy hogy nem igen ismertetett egyik a másiktól; melyik légyen tavasz és melyik nyár. Az ősz is hasonló volt, mely miá semmi szüret nem lön.” (Briccius, 116.)

KULCSOD. (Győr m.) „A Duna kiöntései miatt műveletlen.” (Acsády, 331.)

MEZŐTÁRKÁNY. (Heves m.) „A terület folytonos árvíznek van kitéve.” (I. m.

334.)

PÁLÓC. „Ezen 1715. esztendő is szintén oly terméketlen vala, hanem anyival jobb, hogy jó boraink voltának országszerte. Az pénznek rettenetes szűki, az szegénységnek kimondhatatlan szegénysége és adózása teljességgel elviselhetetlen.” (Pálóczi Horváth, 265.)

SÁTORALJAÚJHELYEN rettenetes jégeső (Vámossy M. Pócsmegyer. F. Gy.) 1875. 14-17.)

SELLYE. (Somogy m.) „A határ egy része árvizterület.” (Acsády, 465.)

SOPRON. Közepes bor- és gabonatermés. (Bruckner.)

SOPRON. Az 1715. év boráról különösen azt kell megjegyezni, hogy az 1716. évi újévkor a pincékben sok olyan hordót találtak, amelyekben a bornak erős szaga volt és egyes hordókban egészen utálatos és büdös izű volt; [erről Fauth bővebben ír].

Emberemlékezet óta ilyen fatális dolog nem fordult elő. Okát Isten tudja, de valószínű, hogy a 4 éve tartó erős és állandó lisztharmat hozzájárulhatott ehhez a szerencsétlenséghez. A lisztharmat ebben az évben is nagy károkat okozott, különösen a szőlőfürtöket támadta meg, úgyannyira, hogy elszáradtak. Az 1715. évnek mennyiségileg gyenge szürete volt, minőségileg jelentékeny volt, és igy kezdetben 9, 10, 12 s végül is 16 tallérért adták el, s meglehetősen keresték. (Fauth, 69 -70.)

SÚJTÓ. (Turócz m.) „3 nappal az összeírás előtt a villám felgyújtotta a falut és 14 ház leégett, a jobbmódú lakosság egész vagyonával.” (Acsády, 382.)

SZATMÁR M. „Számos községben, sőt 1715-ben azt mondják, a megye legnagyobb részében a határ a sokfelé folyó TISZA, SZAMOS, KRASZNA stb. árvizeinek volt kitéve s igy legföllebb tengerit lehetett termelni. A teljesen árvizes vagy más okból nem használt földeket 1720-ban már egyszerűen kihagyták az összeírásból ....”.. . „1715-ben külön hangsúlyozták BERENCZE, BEREND, CZÉGÉNY, HÁNYÁD, FÜLPÖS-DARÓCZ, GEBERJÉN, HIRIP, SZAMOSTELEK és SZENTMÁRTON községeknél, hogy az árvíz miatt a határt nem művelhetik, sőt még tengeri termelésre is csak egyik másik község használhatta valamelyes részét.” (I. m. 374.)

SZATMÁRNÉMETI. „Az 1715-ben felvett 965 kaszásból 600 az áradások miatt cserjés és mocsaras s csak a fennmaradó rész ad jobb termést.” (I. m. 446.)

SZEREP. (Bihar m.) „A határ nagyban elmocsárosodott.” (I. m. 319.)

TISZAMENTE, BERENCS (Szabolcs m.) „ . . . a Tisza áradásai miatt csak a határ egy részét művelhették.” (Uo.)