Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1713

59- MAGYAR és ERDÉLY-ORSZÁG. „A nagy árvizek és felhő szakadások szörnyű

kárt tesznek. Erdélyben néhol a pestis megint kimutattya magát, és a sáskák nagy károkra el érkeznek.” (Spangár, 90.)

MEGGYES. Viharos szél volt, a tavon (=Fertő) egy ember a vízbe fűlt. (Fauth, 61/b.)

SOPRON. Ismét járvány dühöngött, az iskolák bezárattak és dec. 11-én azokat ismét megnyitották. (I. m. 61— 02.)- NAGYMIHÄLY. „Ez az esztendő terméketlen és egészségtelen volt. VINNA táján Borunk nem termet; az Hegyallyai Bor igen Savanyú volt. A Szemes élet igen Szemetlen volt. — Makkos erdeim ezidén sem termettek. — Széna iszapos volt a sok esső miatt. Gyümölcsünk sem termett ezidén.” (Kassa— Szirmay A., ADA X. 1904 : 18.)

— POZSONY. A Duna kiárad Pozsonynál. (Kolinovics G.)

tél. SOPRON. 1) A tél meglehetős hideg volt, de mégsem okozott károkat, február , márc, ápr. 2) A február közepes, március és április elején igen meleg és kellemes időjárás volt, a fák s szőlőtőkék erősen rügyeztek, s gazdag, termékeny évre jó reménységünk volt.

április 19. 3) Az április 19-én fellépett szörnyű hideg, mely nagy havazással járt, a szőlőket, valamint egyéb fákat teljesen leperzselte s leégette, tavasz. 4) A tavaszi nagy felhőszakadások okozta vizáradások egyes malmokban és az Ikva patak melletti házakban rendkívüli károkat okoztak, emberemlékezet óta ilyen nagy károk nem fordultak elő.

5) Kora tavasszal három különböző alkalommal volt jégeső, de épp korai voltuk miatt az okozott kár tűrhető volt.

6) Nem volt igazi nyár, mert mindig nedves és hideg volt, s igazi meleg forró nyári napot igen keveset számolhattunk meg.

szeptember 29. 7) Mihály napja körül alig lehetett érett szőlőt találni, s ami volt is kimondhatatlan savanyú volt. (Fauth, 64/b.)

8) Beszámolás a járványról.

9) A korai hideg, mint a tél kezdete már Mihály napja körül volt.

10) A szüret körüli sok és heves esőzés miatt a szőlőszemek mind friss zöldek és ménkű savanyúak voltak, s így haza kellett hozni és csak okt. 30-án kezdődhetett a szüret. (Fauth, 64/b.)

11) Az összes gyümölcsfák rossz termést adtak, ami volt is, nem érett meg, s igy savanyú, izetlen maradt, s amellett idő előtt rothadásnak indult.

12) A katonai beszállásolásról ir.

dec. 1. 13) Dec. 1-én késői zivatar volt, villámlással és mennydörgéssel, s amellett még jég is hullott. (Fauth, 64/b, 65/a.)

14) A korai nyár mellett a közelgő tél már október 16-án jelentkezett, és a hó 2 napig fekve maradt.

15) Az a kevés is ami a szőlőkben még megmaradt, a tartós hó miatt nem volt a városba beszállítható, a tőkéken maradt, és részben a madarak pusztították el, részben a fagy tette tönkre. (Uo.)

16) Hála Istennek jó és gazdag gabonatermő évünk volt, bár a szüret igen gyenge s amellett savanyú bort adott, ezért mindet magában a városban kellett elfogyasztani. [Nem adhatták el.] (Uo.)

1713. SOPRON. Ismét pestisjárvány volt. BALFON lépett fel és MEGGYESEN, ott 55, itt 129 ember halt meg. Augusztusban SOPRONBAN is felütötte fejét, 13 házat lezártak, és a szegény megbetegedetteket a kórházba vitték. Ezért Sopronban csak 47 ember halt meg pestisben. (Bruckner.)