Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

CO

1713

— ERDÉLY. „Ezen esztendőben kevés bor termett vala,

Az mely termett volt is, az savanyú (vala),

Emberséges ember azt meg nem iha(tta),

Kinek ó-bora volt, azt jó ízűn (itta).” (Apor I. 239.)

— KISMARTON. „Pestis dühösködött” (Drinóczy, Böngészet, 179.)

— SOPRON. „Döghalál uralkodott ismét Sopronban. A lakosok életöket megmentendő seregesen mentek RUSZTRA, annak igen egészséges levegőjében bízván.” (I. h. 142.)

— SOPRON. Január eleje még mérsékelt hőmérsékletű, nedves és ködös időjárású

volt, közepe táján délkeleti szél nyomán erősen fagyni kezdett. Naponként felsorolni untató lenne: csak 20-áról említem az esőt, majd utána a heves szél hajtotta a felhőket. Február hóban a hold telésével egyidejűleg erősödött a fagy is, amely 6-án alábbhagyott; 10-én meleg eső hullott. A csapadékosság csak a hónap végével szűnt meg. Akkor kiderült. A csapadék jobbára eső volt, ritkán hó. Március eleje mérsékelt, derűs időjárással köszöntött be, majd 8-án bőven esett hó, de másnapra elolvadt. Az olvadás következtében újabb __áradások okoztak emberben, állatban veszteséget. Lázas betegségek (influenzák?) sok esetben gyászos véggel zárultak. (Gensili—Sydenham, II. 243.) Április hó 15-éig szokatlanul derűs, hüvöskés időjárás volt. 18-án csapadékos, hideg lett az időjárás jellege. Másodízben havazott ez évben, jelentős mennyiségű, kb. egy méteres magasságú hó, Heves szélviharok helyenként még a kisebb harangokat is megkongatták. Utána szélsőségesen fagyos lett az idő, amely az állatvilágban, növényvilágban, sőt fájdalom, a szőlőben is kárt tett. Megfagyott gólyát és varjút is találtak a földeken: egyesek etetni iparkodtak a megérkezett szárnyasokat. 27-én forgószéllel jégeső verte végig a határt. Csodálatos módon a jégszemek mellett férgeket és bogarakat figyeltek meg. Valószinüleg a forgószél kapta fel őket valahol, és itt hullajtottá le. A kiváncsi természetűek törhetik rajta az eszüket, honnan eredtek, mert a mi éghajlatunk alatt ez időtájt, még aligha léteznek ilyen mennyiségben. (I. m. II. 243.)

M

ájus eleje zivataros, mennydörgéses volt, egészen 17-éig. Szél és eső bőven kijutott nekünk, majd május 24-én borzalmas égiháború rémitett meg bennünket, hideg eső és északi szél kíséretében. 26-án zápor; a további napokon felhős ég. A szőlőkacsok és szőlőhajtások gyöngeségükben megsínylették az időjárást és a kártevők pusztításait ... (I. m. II. 244.)

Június első részében a szeles, esős időjárás megduzzasztotta a patakokat és folyókat. 8—12-ig nagy meleg uralkodott. 12-étől hidegre, esősre fordult az időjárás; meglehetősen viharos szelek kisérték. A hó végén fellépett Ausztriában a pestis, onnan terjedt át Pozsonyba. Július 5-éig derült, kissé szeles és hüvöskés volt az idő. 6-án meglehetősen meleg nap volt; 7-én esős, hűvös hőmérséklet mellett közeledett a hó vége. Állandó északi szél dühöngött. Pestis lépett fel Pozsonyban, Ausztria és Magyarország több délibb részén meteorkő-hullását is megfigyelték. (Uo.)

Kénes kigőzölgéseket is észleltek, amelyek felemelkedtek a magasba, ahonnan viszont mennydörgés és villámlás csapott alá. Nem egyszer áradást okozó esővel, majd felszakadozó felhőzettel. Augusztus elején az esőzés után nagy meleg köszöntött be 9-étől kezdve. Ezt 11-én villámlás és mennydörgés közepette hideg eső követte, még a következő két napon is. A gabonarozsdához hasonlóan a szőlőkben is jelentkezett a vastag felhőzet, és sok csapadék átka. Egy kovács üllővasába is becsapott a villám, azt átizzitotta, megrepesztette.