Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
58 1713 fűztek — teljesen tönkretette. Egyes szőlőkben már ujjnyi hosszúságúak a hajtások, de voltak, amelyek kendermag nagyságúak voltak, és megper- zselődve elpusztultak. Ez a fagy az összes kertekben — a város felett és alatt — károkat tett, a hó 8 napig maradt fekve. (Fauth 61/a.) április 27. SOPRON. 11 órakor (valószínűleg de.) nagy jégeső volt és „egy fél negyed órán” át tartott. (Fauth, 60/b.) május 9—16. SOPRON. Május 9-én ismét heves hideg volt s tartott május 16-ig. (Fauth, 61/a.) május 30. BALÉ mellett meglehetős jég hullott, a jégszemek azonban csak borsó, lencse nagyságúak voltak. (Uo.) május 31. BALF. Újból volt jégeső, s ekkor félmogyoró nagyságnyi jégszemek estek. (Uoi június. DÉL-MAGYARORSZAG. Júniusban szeles, esős időjárás kezdődött, igen pusztító áradásokkal. (Short Th., General. II. 10., Weikinn C. IV. 81.) június 30. EGER. Du. 3 és 4 óra között oly félelmetes zivatar, szélvihar, eső, jégeső, villámlás, mennydörgés és felhőszakadás támadt, mintha az utolsó Ítélet napja következett volna be. A város nyugati részén lévő völgyeket, azok szőlőit a felhőszakadás elárasztotta, 10 ölnyi hosszúságban a jelentős vizár a városfalakat ledöntötte; a kollégiumnak hasonló kárt okozott, majdnem minden épületnek, háznak pincéi megteltek vízzel. (Theatrum Europaeum, XV. 691.) július 26. LEIBIC. Olyan eső lépett fel, amely három nap és éjjel megszakítás nélkül tartott. Ennek következtében a Leibiczpatak medréből kilépett, hidakat rombolt, és nagy károkat okozott. (Weber, Leibicz, 146.) július 26. KÉSMÁRK. Anna napján, amikor a búcsusok a Sáros megyei Anna kúthoz menet Podolin mellé értek, hirtelen olyan nagy viz keletkezett (felhő- szakadás után), hogy Sáros, Szepes, Liptó, Gömör és más vármegyékben annyira elöntött mindent, hogy emberek, állatok, épületek, földek és rétek pusztultak. Wilkovcze mellett a ,,Rehberg”-en egy egész szántóföld 2 ertachnyi [4 holdnyi] kiterjedésben toronymagasságnyi mélységbe zuhant. Ehhez hasonló árvíz 1662 aug. 6 és 7-én volt. Az egész nyáron át hideg időjárás volt. (Buchholtz, Tagebuch, 292.) július. SZEPESSÉG. Erős felhőszakadás volt, amely a földi terményeknek erősen ártott. (Bredetzky, Neue Beyträge, 48.) nyár. SOPRON. A lisztharmat ezen a nyáron sok kárt okozott. (Fauth, 63 b.) november 11. SOPRON. Megkezdődött a havazás és ugyancsak térdig érő hó lett, pedig még csak a fele szőlőt szüretelték le. Künn is maradt a szőlő 1714-ig. A Lővérekben a hó néhány szőlőt annyira befutt, hogy gyenge termésüket onnan is csak tavasszal hordhatták haza. (Bruckner) november 28—29. KÉSMÁRK. Olyan fergeteges időjárás volt, hogy az több házat feldöntött, ehhez hasonló zivatar, felhőszakadás és nagy vizek Európaszerte voltak. Terméketlen esztendő. (Buchholtz, Tagebuch, 292.) 1713. ALTORJA. Ez évben kevés és nyomorúságos bor termett. (Apor, Synopsis, XI. 156.)- BARCASÁG. Nagy vizek. (Lurtz 4. Tartler krónika.) — BRASSÓ. „Ebben az évben gyenge termés volt. Árpa gyenge, köles pedig egészen rossz, az őszi eléggé sikerült.” (Acsády, 172.) augusztus 24. KISLOMNIC. A falusi krónikában feljegyezték, hogy Sz. Bertalan napján kb. száz évvel ezelőtt oly árvíz keletkezett, hogy a hullámok a falut tornyostól elnyelték (?) (P. Z. 1813. szept. 14.)
