Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

Pótlások az 1700 előtti évek megfigyeléseihez

568

1495-1564

1495. BARCASÁG. A pestis igen sok emberáldozatot követelt. (Qu. IV. 1795 : 127.)

1500/01. DUNA. Ismételt áradások dec. 0. és máj. 30. között. (Weikinn C., II. 1., 2.)

1501. augusztus 14—24. DUNA. Mária mennybemenetele napját megelőző naptól 10 napon át a Dunának nagy árvize volt. (Weikinn C., II. 6—11., 14.)

1504. január, március 6. DUNA. Regensburgnál januárban a Duna befagyott. Március 6-án jégzajlás, s a Duna megáradt. (I. h., II. 20.)

1506- január. DUNA. Regensburgnál aDunaáradása nagy károkat okozott. (I,h.,II. 25.)

1508. július 25. DUNA. Az árvíz ausztriai kártevéseiről Weikinn részletes adatokat közöl. (I. h., II. 28.)

1508. augusztus 10. DUNA. A Linzbauer (II. 724.) említette árvizekről bővebben ír (1. h„ II. 31.)

1510. BÁRTFA. ,,. . • több frátert nem küldhet, minthogy a legközelebb dühöngött pestis sokat közülök elragadott, . . .” (Myskovszky, 119.)

1513/14. tél. DUNA44 sok helyen az embermagasságnyi vastagságot jóval meghaladóan fagyott be, teherkocsik jártak át rajta, német és osztrák krónikák szerint. (Weikinn C., II. 46., 48.)

1526. augusztus 24. 26. BRASSÓ. A felhőszakadások okozta árvizeket számos forrás közlésével idézi Weikinn. (I. h., II. 85., 86.)

1534. június 24. ERDÉLY. BARCASÁG. A z árvíz napját Weikinn megadja. (I. h., II.

121.)

1541. MAGYARORSZÁG. Pestis és vérhasjárvány dúlt egyszerre, kivált a császári hadseregben. Ritius Pál cs. kir. főorvos egy „electuarium de ovo aureo” nevű gyógyszert fedezett fel ellene. (T. K., XXIX., 1897 : 256.)

1543/44. tél. DUNA.45 Sok helyen Regensburgban és attól lefelé a Duna annyira befagyott, hogy nehéz szekerek jártak át rajta. Márciusban indult el a jég. (Weikinn C., II. 154.)

1544. május 14. Vefzprém. óriási zivatar, jégessővel, mely a vetésekat több mórföldnyi kiterjedésben tönkretette (U. de. Kechet-Kecset veszprémi püspök feljegyzése. Közli Mózner L., T.T. VI. 1859 : 89.)

1541. augusztus 21. (vasárnap) Amint Rogendorf táborát Pestre költözteti a nagyrészt „szárazra jutottak: egyszerre rémítő förgeteg keletkezett, és a Dunát oly tajtékzó hullámzásba hozta, hogy a híd [hajókból állott] lánczai és kötelei mind elszakadoztak és a hajók szerteszét szórattak.” (Szentkláray I., A Dunai: 153.)

1553. MAGYARORSZÁG. Pestisjárvány oly iszonyú fájdalommal járt, hogy a betegek kezüket, lábukat, fogukkal tépték, harapdálták. Egyik beteg a másikat kínjában megtámadta, sőt meg is ölte. (T. K., XXIX, 1897 : 256.)

1557. LÖVŐ. „Az 1557-iki locsmándi bordézsma kimutatás szerint azon évben 28 lövői jobbágynak termett 28 akó [urna] bora. Úgy látszik szűk termés lehetett abban az esztendőben.” (Mohi, Lövő 171.)

1560. „MISKOLCON s a körülte fekvő helységekben iszonyú nagy jég és kőeső esett, melly nemcsak a reménylett termést, hanem a házakat is elpusztította.” (Fényes, Magyarország III. 97., Borovszky, Borsod, I. 160.)

1562. TOLNA M. Ä pestisjárvány főleg Tolna környékén tartott még. (T. K. XXIX. 1897 : 257.)

1564. ősz. KASSA.4b Kései őszben záporok és felhőszakadások következtében a patakok és folyók megáradtak. A víz a gátakat áttörte s nagy területeket elárasztott. íWeikinn C., II. 213: idézi Dr. I. Plath., „Kaschauer Chronik” 94 o.)

44 Nem kétséges, hogy hazánkban is befagyott.

45 Hazánkból nincsen ilyen feljegyzésünk.

46 Vidovich — Istvánfi f. munkából ismeretes a rendkívül esős ősz.