Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
Pótlások az 1700 előtti évek megfigyeléseihez
1566-1579 569 1566. július. DUNA. Nemcsak a Duna, hanem a Rajna is megáradt és pusztításokat okozott. (Weikinn C., II. 236.) 1566. augusztus. GYULA. „Augusztus elején a Fehér-Körös vize annyira leapadt, hogy a törökök megvalósíthatták régi tervüket. Elfogták a Körös vizét és a vár sáncaiból csatornákon elvezették mire a derékvár előtti nagy árok egészen kiszáradt. ... A Körös vizének elvezetése után a forró nyári napokban a várbeli kutak annyira kiapadtak, hogy csak a legmélyebbekből lehetett valami kevés vizet kapni. A vár környékén elterülő mocsarak párolgása, a sáncokba rekedt állóvíz bűze, a rekkenő hőség szinte tűrhetetlenné vált. A romlott víz, a száraz nehéz eleséggel való táplálkozás súlyos vérhas járványt idézett elő. . .” „A halottak száma naponként 30 körül volt.” A vár 1566. szept. 1-én elesett. (Scherer F., Gyula I. 218., 219. Gyula Budapest 1938.) 1568/69. tél. DUNA. Európa folyóit — a Dunát is — jégpáncél fedte. (WeikinnC., II. 248.) 1571. MAGYARORSZÁG. Pestisjárvány a török hadakban is sok kárt tett. (T. K., XXIX. 1897 : 256.) 1573. január 12. DUNA.47 Ausztriában (Krems) a Duna jeges árvize 12 napon át tartott s nagy károkat okozott. (Weikinn C., II. 902.) 1573. szeptember 22. PÜSPÖKI, SZLNYOGD és CSÖLLE (Csallóköz) birtokok érseki jobbágyai kéréssel fordultak a pozsonyi magyar Kamarához: „A pozsonyi alispán büntetés terhe alatt hajt bennünket, hogy bizonyos számú mázsa élelmet szolgáltassunk bea határőrvidék ellátására és azt vigyük SAMARIA -ba (Somorja, ahonnan hajók szállítják el). Mivel azonban a DUNA kiáradása48 miatt ezekben az években egyáltalán semmi élésünk nem volt, nincs miből eleget tennünk a parancsnak; azért kérjük, hogy védjenek bennünket ettől a követeléstől.” (M.O.L., Kamara. E 150. Acta Eccl. irreg. fasc. 84/2. Mise. L. föl. 40., H. F.) 1573. SZÉNDRŐ (Borsod m.) vidékén iszonyú jégverés pusztított. (Borovszky S., Borsod m., 160.) 1575., 1576. SOPRON. „Ezen esztendőkben a sáskák tábora lepte meg a várost s vidékét, melly mindent felemésztett és nagy drágaságot okozott.” (Drinóczy, Böngészet, 141.) 1575. JOLSVA. (Gömör m.) Ebben és a következő évben pestis tizedelte meg és gyötörte meg Jolsvát. (Bartholomaeides, Gömör, 575.) 1575. GÓCS. (Gömör m.) Dühöngő pestis. 590 ember pusztult el itt és a szomszédos Oláh-Patakon. (I. h., 575.) 1585. MISKOLC. (Borsod m.) Nagy éhínség uralkodott. (Miskolci városi jegyzőkönyvek. Borovszky, Borsod.) 1577. SZALONNA. (Borsod m.) Iszonyú jégverés pusztított. (Borovszky S., Borsod 1. 160.) 1578. SOPRON. Áldásos esztendő; az itce bor (Halbe) 8—10 magyar pénzbe került;49 a legszebb liszt nagy mérője (Metzen) 5 silling (8 silling =f 1 frt.). (Michel, Sammlungen, 5.) 1579. SOPRON. „A tüzet a nagy áradás50 követte.” (Drinóczy, Böngészet, 141.) 47 Hogy a Duna magyar szakaszán is volt árvíz, igazolja a Csallóközből ismertetett adat. 48 Valószínű, hogy 1572 és 1573-ban a Duna kiöntött. Ez a kérvény igazolja azt is, hogy a Duna 1572 és 1573-ban ausztriai nyári áradása a magyar szakaszon is tartott. 49 Bruckner gyenge termésű évet említ. 60 Felhőszakadás után bizonnyal az lkva megáradt.
